Kitaibel Pál Általános Iskola,
és Alapfokú Művészeti Iskola

7815 Harkány, Arany János u 16.
tel/fax: (+3672) 480-125
e-mail:titkarsag@kitaibel-harkany.sulinet.hu

Névadónkhoz

Kőszobrod lábánál illetődve állunk,
S tisztelgünk előtted ünnepi érzéssel,
Meghajtjuk fejünket, idézzük szellemed,
Ki világolsz nekünk kápráztató fénnyel.

Századok ködén át keressük lépteid,
Hisz jártál e tájon, szorgosan kutattál,
Szolgáltad a tudást szerény alázattal,
Késő utókornak maradandót adtál.

Úti szekerednek megtaláljuk nyomát,
Növények nevei felidézik neved,
Gyógyító vizeink első elemzését,
Flóránk feltárását köszönhetjük neked.

Fényes nevet adtál kedves iskolánknak,
S mi erre a névre mindig büszkék leszünk.
Nevelők, tanulók- e helynek lakói,
Nagy szellemed előtt ím fogadást teszünk:

Igyekszünk mindenkor úgy élni, dolgozni,
Hogy méltók lehessünk dicső névadónkra,
Emléked ápoljuk, büszkén, tisztán adjuk
Egyik nemzedékről tovább a másikra.

Úgy álljon e szobor az iskola előtt,
Mint égő, ragyogó, világító fáklya,
Legyen ez a neved viselő iskola
Haladó tudomány üdítő forrása.

Az itt folyó élet legyen hozzád méltó,
Tanulók szorgalma ne lankadjon soha.
Nevelők, neveltek közös erejével
Legyen fogalom a „Kitaibel” iskola!

Baranyai József

Kitaibel Pál

(1757. február 3. – 1817. december 13.)

Magyar botanikus és kémikus, aki hatalmas munkával összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit.

Életműve szerteágazó: a korában művelt természettudományoknak szinte minden ágában dolgozott. A Sopron megyei Nagymartonban született jómódú parasztszülők gyermekeként. A település (ma már város) Trianon óta Ausztriához tartozik, Burgenlandban található, német neve Mattersburg. Itt volt kisiskolás, a középiskolát Sopronban, majd Győrben végezte, és csak a szünidőkben tért haza. Ezután orvosegyetemi tanulmányokat végzett, és ezek helyszinéül nem a közelebbi Bécset, hanem a távolabbi Pest-Budát választotta. Ettől fogva ritkán jut vissza szülőföldjére.

Negyedéves orvostanhallgató volt, amikor kinevezték az egyetem vegytani-növénytani tanszékén, Winterl Jakab professzor mellé tanársegédjévé, majd adjunktusává. A tanszék feladatai közé tartozik a botanikuskert (a "Füvészkert") gondozása is. Előadásokat Kitaibel nem is vállalt, a tudományos munkának élt. Rendes egyetemi tanári kinevezését csak 1802-ben kapta meg I. Ferenc császártól.

Rendkívüli szorgalommal és rendkívül mostoha körülmények közt dolgozott. Laboratóriumát otthonának konyhájában alakította ki és állandóan azzal küszködött, hol tudja elhelyezni dokumentumait. Tragikus magyar sors, hogy sírja és földi maradványai a városrendezés áldozatává váltak, emlékét csak művei őrzik.

Vegyészet

Kezdetben főleg kémiával, ásvány- és ásványvízvizsgálatokkal foglalkozott. „Ő állított elő a világon először klóros meszet, dolgozott ki többféle analitikai eljárást, vett részt a hazai répacukor-gyártási kísérletekben, szappanok előállításában és a tellúr nevű fém felfedezésében” - írta róla halálának 150. évfordulóján az Élet és Tudomány. Vegyészeti munkájáról keveset tudunk és még kevesebbet tudott a korabeli tudósvilág: a nehéz körülmények között publikálásra nem maradt ideje. A hazai ásványvizekről szóló poszthumusz műve, a Hydrographia Hungariae (1829) ma is forrásmunka.

A Tellur-vita

„A tellurnak, az egyetlen erdélyi magyar elemnek a felfedezése, ma is vitatható története a hazai ásványtannak. A tellurt, Müller F. József bányamérnök-mineralógus, mint az erdélyi bányászat vezetője fedezte fel elsőként 1783-ban, majd tőle függetlenül Kitaibel Pál 1789-ben. Ezek után Müller felfedezésének ismeretében Martin Heinrich Klaproth német vegyész írta le az elemet és nevezte el tellurnak 1798-ban. A kibontakozott prioritási vitában végül is Kitaibel Pál hivatalos nyilatkozatban elismerte, hogy az elemet Müller F. J. fedezte fel. Így két magyar, ill. magyarországi tudós felfedezését egy harmadik, külföldi tudós határozottabb fellépésével tette magáévá. Nem egyedülálló esete a magyar tudománytörténetnek.” - olvasható a Budapesti Műszaki Egyetem honlapján.

Botanikai munkája

1799-ben Kitaibel és Waldstein Ferenc Ádám gróf előfizetési felhívást tettek közzé hazai és külföldi folyóiratokban egy képes magyar növényleírás megjelentésére. Magyarországot botanikai tekintetben szinte csak az osztrák határon kutatták fel pontosabban, amikor Európában már majdnem minden moha még a tenger fenekéről is napfényre került, ebben az országban több száz növény elrejtve maradhatott, ez a föld termékekben, ritka növényekben és ásványkincsekben igen nagy gazdagságot mutat fel- írták a felhívásban. Kitaibel több mint ezerkétszáz napot töltött terepen, eközben mintegy 20 ezer kilométert járt be a Kárpát-medencében.

Később a botanikus kert bővítése és az ezzel összefüggő terepfeladatok kötötték le figyelmét és idejét. Terepre csak tavasztól őszig volt érdemes menni. Útjai kezdetben csak néhány naposak, aztán egyre hosszabbak voltak. Csak a XVIII. század végén kerül sor első ízben olyan rendszeresen megtervezett és végre is hajtott kutatómunkára, amelynek során az egész ország területét bejárják, és földtani, állattani, valamint növénytani szempontból átvizsgálják. Különös büszkeségünk, hogy ezt nem külföldi, hanem magyar kutató, Kitaibel Pál végzi - írta Tasnádi Kubacska András. (Élet és Tudomány Kalendárium, 1957)

Az összefoglaló mű Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae címmel 1799 és 1812 között Bécsben jelent meg latin nyelven, három díszes kötetben, 280 színes rézmetszettel. A begyűjtött herbáriumanyag 15000 lapnyi hagyatékát Jávorka Sándor dolgozta fel 1926 és 1936 között. Kitaibelt az egyetem megbízta a teljes Flora Hungarica megirásával, de korai halála ebben megakadályozta. Az anyag, amelyet a Nemzeti Múzeum őriz, részben még mindig kiadásra vár.

A Marcal-medence sík vidékéből szigetszerűen kiemelkedő magányos óriáson, a Somlón található a Kitaibel-tanösvény. E páratlan szépségű, 1993-ban alapított Somló Tájvédelmi Körzet nevezetességeit mutatja be az ő nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomásból álló, önmagába visszatérő tanösvény.

1992-ben postabélyeget is adtak ki négy „osztrák” természettudósról, köztük Kitaibelről. Szülőháza a városfejlesztés áldozata lett, 1957-ben avatott emléktáblája a múzeum raktárába került.

Magyarországon legalább két településen (Budapest, Sopron), valamint Nagymartonban is van Kitaibel Pál utca.

Készítette a 7.a osztály a 2006/2007-es tanévben

Softič Irma, Korsós Nóra, Vass Viktória, Nyirati Bence, Kovács Tibor,Sós Barbara, Herold Béla, Bács Benjámin, Molnár Anita,

Ács Norbert, Kecskeméti Roland Gábor, Bakos Tamás, Bogdán Petra, Fazakas István, Tóth Kinga, Patkó Noémi, Horváth Fanni,

Mészáros Balázs, Varga Dániel, Vető Vivien, Kecskeméthy Richárd, Zimermann István.

Osztályfőnök: Nárai Eszter

Webes megjelenés: Ignácz Norbert

- nrb -