Kitaibel Pál Általános Iskola
és Alapfokú Művészeti Iskola

7815 Harkány, Arany János u 16.
tel/fax: (+3672) 480-125
e-mail: titkarsag@kitaibel-harkany.sulinet.hu

Az iskola házirendje.

  • Általános alapelvek
  • A házirend feladata.
  • A házirend jogi háttere, személyi és területi hatálya.
  • A házirend nyilvánossága.
  • A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályai.
  • A tanulói felvétel, átvétel feltételei, követelményei és eljárási rendje.
  • Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai.
  • A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje.
  • Az egyes tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos iskolai szabályok.
  • A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok.
  • A tanuló személyiségi jogainak tiszteletben tartása.
  • A személyes adatok védelme.
  • A kérdezés, véleménynyilvánítás, tájékoztatás információhoz jutás rendje.
  • A tanulók képességeinek, érdeklődésének megfelelő oktatásban való részvétel.
  • A tantárgy-, foglalkozás- , és tanárválasztás rendje.
  • A számonkérés összeférhetetlenségi szabályai.
  • Az osztályozó-, javító-, különbözeti vizsgák eljárási szabályai.
  • A tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai.
  • A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről a megelőző tanév végén.
  • A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, a kérelem elbírálásának rendje.
  • Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje.
  • Az egyes tanulói kötelességek teljesítésének szabályai.
  • A foglalkozásokról való távolmaradás szabályai.
  • Távolmaradás kérésének rendje.
  • Mulasztás igazolásának módja.
  • A mulasztás következményeinek meghatározása.
  • Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje.
  • Taneszközökért felszerelésekért való felelősség szabályai.
  • A tanuló saját környezete és a használt eszközök rendben tartásának szabályai.
  • Térítési díj, tandíj, hozzájárulás megállapítása, a visszafizetés szabályai.
  • A tanulói alkotás tulajdonjoga.
  • A munkarenddel kapcsolatos szabályok.
  • A tanítási órák, egyéb foglalkozások rendjének kialakítása, szabályai.
  • A tanítási napok rendje.
  • A tanórán kívüli tevékenységek rendje.
  • A tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendje.
  • Nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosításának szabályai.
  • A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai.
  • Az intézményi rendezvények, ünnepélyek rendje.
  • A tanulók által bevitt dolgok kezelésének rendje.
  • Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás.
  • Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok.
  • Az intézmény területének, épületének, helyiségeinek, berendezéseinek, használati lehetőségei, szabályai tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon.
  • A létesítményhasználat korlátai.
  • A diákönkormányzat jogosítványainak meghatározása a használattal kapcsolatban.
  • Az iskolai diákközösségek és a diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok.
  • Tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés az iskolai rendszere.
  • A diákönkormányzat iskolai támogatása.
  • Jogorvoslati jog gyakorlása.
  • Iskolai diákmédia szerepe.
  • Tanulók jutalmazásának formái rendje.
  • Tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, fegyelmi eljárás.
  • Tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai.
  • Iskolai védő-óvó előírások.
  • A létesítményhasználattal kapcsolatos, tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok.
  • Baleset-megelőzési előírások, a baleset esetén teendő intézkedések.
  • Záró rendelkezések.
  • A házirend elkészítésének rendje, hatályba lépése.
  • A házirend elfogadásának jognyilatkozatai.
  • 1. számú melléklet: Az alapfokú művészeti iskola házirendje.
  • 2. számú melléklet: Tanulói panaszkezelési eljárás.
  • 3. számú melléklet: Illemkódex.


Az iskola tanulói közösségének életét a házirend szabályozza, amelyben érvényesül a jogok és kötelességek összhangja. A házirendben meghatározottak betartása a diákok, az iskola dolgozói és látogatói számára egyaránt kötelező.

Általános alapelvek.

A házirend feladata

A házirend feladata azoknak a helyi szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az iskola törvényes működését, a pedagógiai programban meghatározott célok megvalósítását és szabályozzák az iskolahasználók egymással való kapcsolatát. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. A házirendben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jogok gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az a házirendben, a köznevelési törvényben a törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, az érdekképviseleti lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékoztatási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – a köznevelési törvényben szabályozott eljárás keretében – orvosolni kell. Az eljárásban a tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.

A házirend jogi háttere, személyi és területi hatálya.

A tanulói jogok körébe tartoznak az általános emberi és állampolgári jogok, a gyermeki jogok és a köznevelési törvényben meghatározott tanulói jogok.

Iskolánk házirendje – pedagógiai programunkkal és a Szervezeti Működési Szabályzattal összhangban – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet, és az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a „Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény” iskolai életre vonatkozó előírásai alapján készült. A házirend szabályainak megtartása az intézmény területén és az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken az iskola minden tanulójára, dolgozójára és az iskolába látogató egyéb személyek számára kötelező.

A házirend nyilvánossága.

A házirend az iskola honlapján elérhető. Az osztályfőnök a tanév első osztályfőnöki óráján, illetve első szülői értekezletén tájékoztatni köteles a tanulókat és a szülőket a házirend szabályairól. A házirend előírásai, értelmezése felől a tanulók és szülők tájékoztatást kérhetnek a tanuló osztályfőnökétől, valamint az intézmény vezetőjétől. A köznevelésről szóló törvény 46. §-a (5) bekezdésének e) pontja alapján a tanuló joga, hogy az iskolában hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tanulónak jogában áll az iskolai dokumentumokat megismerni: az SZMSZ-t, a pedagógiai programot és a házirendet. Ezek a dokumentumok megtalálhatóak az iskola könyvtárában és az iskola titkárságán. A házirendet az iskola honlapján közzétesszük.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...




A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályai

A tanulói felvétel, átvétel feltételei, követelményei és eljárási rendje.

A tanuló joga, hogy az adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, és az iskolából való hivatalos eltávozással szűnik meg. A tanuló jogait a tanulói jogviszony fennállása idején gyakorolhatja.

Az első tanév első napjától a tanulói jogviszony fennállásáig a tanulót megillető lehetőségek:

  • szociális támogatás, (szülő jogosult)
  • különböző részvételi és választói jogok,
  • együttműködési jogok.

A másik iskolából történő átvétel adminisztratív feltétele, hogy a tanuló életkora a köznevelési törvényben előírtaknak megfeleljen, hogy kiskorú tanuló esetében a szülő nyilatkozzon gyermeke iskolaváltoztatási szándékáról. Ha egy tanuló egy másik iskola másik iskolatípusából jelentkezik, az igazgató egyéni elbírálás alapján dönt a különbözeti vizsga szükségességéről. Döntése előtt az igazgató kikéri az érintett munkaközösség-vezetők, pedagógusok véleményét. Megfelelő indoklással (például nyelvtanulás, ECDL-vizsga, művészetoktatás) vendégtanulói jogviszony kérelmezhető az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló szeretne járni. A vendégtanulói jogviszony azonban nem veszélyeztetheti a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítését. Az iskolaváltás engedélyezéséhez a kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani.

Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai.

Az oktatás az egyes évfolyamokon osztálykeretekben folyik. Az osztályokba sorolás az igazgató hatáskörébe tartozik. Az osztályokba sorolásnál figyelembe vesszük az esélyegyenlőség megvalósítását, a heterogén osztálystruktúra kialakítását, a tanulók létszámát.

A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje.

Megszűnik a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya igazolatlan hiányzás miatt abban az esetben, ha a tanuló igazolatlan óráinak száma elérte a 30 órát. A hiányzásra az iskola köteles két alkalommal írásban felhívni a diák, kiskorú tanuló esetében a szülő figyelmét. A tájékoztatás történhet levélben,vagy tájékoztató füzet útján. Az iskola egyoldalúan is megszüntetheti annak a nem tanköteles tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki ugyanannak az évfolyamnak tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban tájékoztatja a tanulót, kiskorú esetén annak szüleit.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...




Az egyes tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos iskolai szabályok.

A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok.

A tanuló személyiségi jogainak tiszteletben tartása.

A tanulói jogokat és kötelezettségeket a köznevelési törvény 46. § (6) bekezdése részletesen tartalmazza. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánéletét tiszteletben tartsák. A magánélethez való jogát az iskolában a tanuló akkor gyakorolhatja, ha az nem vezet mások kirekesztéséhez, elszigeteléséhez, kigúnyolásához, ha az az etikai elvárásokkal összeegyeztethető. A tanulók jogi kötelezettségei körébe tartozik mások emberi, állampolgári, gyermeki jogainak tiszteletben tartása, továbbá a jogszabályokban rögzített egyéb kötelezettségek is beletartoznak. A tanulók vallási, világnézeti meggyőződését, etnikai, nemzeti önazonosságát tiszteletben kell tartani. A tanulónak joga van ezen meggyőződésének kinyilvánítására, de csak akkor, ha nem sérti mások joggyakorlását, illetve ha ez nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

A személyes adatok védelme.

A tanuló (a szülő) által az iskola rendelkezésére bocsátott személyes adatokat csak jogszerűen meghatározott célokra szabad felhasználni. Az iskola a tanulókról a köznevelési törvény 41. §-ában meghatározott adatokat tartja nyilván. Az adatok továbbítása a köznevelési törvény és az adatkezelésről szóló törvény előírásainak megfelelően történhet. A tanuló (kiskorú esetében a szülő) az adatlap kitöltésével tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. Az érintettek az adatlap kitöltésével megismerhetik, hogy milyen adataik kerülnek be a nyilvántartásba. A tanuló köteles személyi adatainak változásait az osztályfőnöknek bejelenteni. Az iskola gondoskodik arról, hogy az adatok ne jussanak illetéktelenek tudomására. A tanulói adatok továbbítása az intézmény adatkezelési szabályzata alapján történhet.

A kérdezés, véleménynyilvánítás, tájékoztatás, információhoz jutás rendje.

A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával, kulturáltan véleményt mondjon az iskola működésével, életével, a pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekről, illetve véleményét bármely kérdésben kifejtse. Tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez. A tanulónak joga, hogy a diákönkormányzathoz, az osztályfőnökhöz vagy az iskolavezetéshez forduljon kérdéseivel. Felvetéseire 30 napon belül választ kell kapnia. A köznevelésről szóló törvény 46. §-a (1) bekezdésének j) szakasza alapján a tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, igénybe vegye a nyilvánosságot. Az iskola a vitás ügyek rendezése érdekében előzetes egyeztetést biztosít a szülőnek és a tanulónak. Az előzetes egyeztetésre az iskola igazgatója tesz javaslatot. Az egyeztetésen részt vesz az eljárást kezdeményező, az iskolavezetés, a tantestület, a DÖK, illetve a szülői szervezet képviselője. Amennyiben az egyeztetés sikertelen, a jogorvoslatot le kell folytatni. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlását és az iskolai tevékenységét érintő szükséges információkhoz. A tanulókat minden tanévben az osztályfőnökök tájékoztatják a jogaik gyakorlásához szükséges eljárásokról. Az iskola alapvető dokumentumait (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend) az iskola honlapja tartalmazza. A dokumentumok nyomtatott példányát az iskolai könyvtárban kaphatják meg betekintésre. A tanuló joga, hogy tájékozódjon tanulmányi előmeneteléről, érdemjegyeiről, munkájának értékeléséről. A tanulónak a felvetett kérdéseire érdemi választ kell kapnia.

A tanulók képességeinek, érdeklődésének megfelelő oktatásban való részvétel.

Az iskola tanulóinak joga, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságuknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek, képességeiknek megfelelően továbbtanuljanak. A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken. A tanulók az iskolai, kerületi, városi és országos versenyekre való felkészüléshez igénybe vehetik a szaktanárok felkészítő munkáját. A tanulmányi és sportversenyeken induló tanulót az igazgató a verseny napján felmentheti a tanítási órákon való részvétel alól abban az esetben, ha a verseny időtartama eléri a három órát.

A tantárgy-, foglalkozás- és tanárválasztás rendje.

A tanuló joga, hogy válasszon az iskolában tanított idegennyelvek közül (angol, német) és nemzetiségi nyelvoktatásban (német, horvát), illetve művészeti iskolai képzésben szeretne-e részt venni. Joga és kötelessége továbbá a megemelt óraszámban tanított tantárgyak (angol, német, matematika) tanóráin részt venni. Választási lehetősége van – a szülő egyetértésével – a heti 2-2 órás sportfoglalkozások közül, és az 1 és 5. évfolyamon 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő erkölcstan és hit-és erkölcstan tantárgy illetve foglalkozás közül. A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor a tantárgyfelosztásnak biztosítani kell azt is, hogy minden pedagógusnak heti 22-26 tanítási órát kell tanítania. A pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség.

A számonkérés összeférhetetlenségi szabályai.

A diáknak joga, hogy az előre tervezett témazáró dolgozatokra felkészüljön. Biztosítani kell, hogy a témazárók megírására megfelelő körülmények között kerüljön sor. Ennek érdekében:

  • egy napon a témazáró dolgozatok száma kettőnél több nem lehet,
  • témazáró dolgozatra a diákok legalább öt nap felkészülési időt kapnak,
  • a tanuló hiányzása esetén köteles pótolni a témazáró dolgozatát,
  • a kijavított dolgozataikat a diákok 10 munkanapon belül értékelve visszakapják, amelyen a szaktanár feltünteti a hibákat, és érdemjeggyel értékeli a teljesítményt.

Az osztályozó-, javító-, különbözeti vizsgák eljárási szabályai.

A javítóvizsgákat minden évben augusztus 25–30. között tartja az iskola. A tanuló tájékoztatást kap a vizsgaidőpontról, a vizsga formájáról és a vizsga tematikájáról. A tanulónak jogában áll független vizsgabizottság előtt beszámolni tudásáról. Minősítés megállapítását kérő eljárás beindításának kérelmével az iskola igazgatójához kell fordulni a félév, illetve a szorgalmi idő befejezése előtt 30 nappal. A tanulónak joga van osztályozóvizsgát tenni egy vagy több tanév anyagából, a Pedagógiai Programban meghatározott tantárgyakból. Az osztályozóvizsgák időpontját a törvény által megszabott időszakon belül az igazgató állapítja meg. A vizsgára történő jelentkezést az igazgatóhoz kell benyújtani, kiskorú tanuló esetében a kérelmet alá kell írnia a szülőnek is. Különbözeti vizsga letételét az igazgató írja elő. A vizsga lebonyolítására a javítóvizsga előírásai érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy az igazgató az átvételkor közli a tanulóval (kiskorú tanuló esetében a szülővel) a vizsga szükségességét. A tananyagot a szaktanár jelöli ki a tanulónak, a vizsga időpontjáról pedig az igazgató tájékoztatja a tanulót és a szülőt. A különbözeti vizsgát az átvételt követő osztályozóvizsga időszakában a tanulónak le kell tennie. Indokolt esetben az igazgató ezt az időt meghosszabbíthatja. A hosszabbítást írásbeli kérelem alapján, engedélyezi az iskola igazgatója.

A tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai.

Tantárgyi mentesítés a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján adható a tanuló, kiskorú esetében a szülő írásbeli kérelmére. A mentesítést minden tanévben újra kell kérelmezni. Testnevelés alóli mentesítés, könnyített vagy gyógytestnevelésre való besorolás szakorvosi javaslatra csak az iskolaorvostól kérhető. A különleges gondozást és ellátást igénylő tanulók tanulmányaikkal összefüggő mentesítés iránti kérelmüket az iskola igazgatójának adhatják be. A kérelemhez csatolni kell a törvényi előírásoknak megfelelő dokumentumokat. A döntés az igazgató jogkörébe tartozik. A kérelmeket legkésőbb minden tanév szeptember 30-ig be kell nyújtania a kérelmezőnek. Abban az esetben, ha a mentesítés oka ennek az időpontnak a letelte után derül ki, a kérelmet az ok feltárásakor kell benyújtani. A készségtárgyak tanulása alóli mentesítést a tanuló, illetve a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat, ha ezt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Magántanulói státus az általánosan képző évfolyamokon kiskorú tanuló esetén a szülő bejelentésével kezdeményezhető. A magántanuló mindazokkal a jogokkal rendelkezik, amelyek összeegyeztethetőek különleges helyzetével, és nem akadályozzák az iskola munkáját. A döntést a jogszabályi előírások figyelembevételével az igazgató hozza, indokolt esetben kezdeményezheti a jegyzőnél, hogy a tanköteles korú tanulót kötelezze arra, hogy a tankötelezettséget mindennapos iskolába járással teljesítse.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...




A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről a megelőző tanév végén.

A tankönyvek listáját az érvényes jogszabályok, rendelkezések szerint állítja össze az iskola. Tájékoztatást a listáról az osztályfőnökök és a szaktanárok adnak. Az iskola a nappali rendszerű oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki az érvényes jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel, megszervezi az ingyenes tankönyvellátást. A kedvezmények iránti igényt, a jogszabályban meghatározott igénylőlapon, minden év november 15-ig kell az iskola igazgatójához benyújtani. A kedvezmények feltételeiről minden évben, a bejelentés időpontját megelőző 15 napon belül az iskola írásban tájékoztatja a szülőket. Ha a tanuló, kiskorú esetén a szülő a törvény által előírt határidőig nem él az igénybejelentés jogával, elveszíti jogosultságát a normatív kedvezményre. A felmérés alapján az iskola összesíti, hogy hány tanuló jogosult a támogatásra. Erről a tényről november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a diákönkormányzatot és az iskolai szülői szervezetet. Az igazgató december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről tájékoztatást kapnak a szülők. Az iskola minden év június 10-ig közzéteszi azoknak a tankönyveknek a jegyzékét, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek.

Tankönyvtámogatás módja:

  • ingyenes tankönyv biztosítása könyvtárból éves használatra tankönyv kölcsönözhető a könyvtári készlet erejéig;
  • nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás biztosítása a szociális és egyéb rászorultság, valamint a tankönyvcsomag ára alapján.

Szociális és normatív kedvezmények, támogatások, a kérelem elbírálásának rendje.

A tanuló szociális helyzetétől függően kedvezményben, támogatásban részesülhet. A kedvezményezettek körét jogszabály szabályozza. A lehetőségekről és az igénylés módjáról az iskola évente (szóban vagy írásban, az érvényben lévő törvényi előírásoknak megfelelően) tájékoztatja a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket. A tájékoztatás megtartásáért az osztályfőnök felel. A tanuló, ha a család anyagi helyzete indokolttá teszi, ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben, tanszerellátásban részesülhet. Indokolt esetben lehetőség van térítési díj fizetési kötelezettségének halasztására, vagy részletekben történő befizetésre. A kérelmeket, amelyhez csatolni kell a szükséges dokumentumokat, az igazgatóhoz írásban kell benyújtani. Az igazgató döntéséről írásban tájékoztatja a szülőt. Segélyek igénylését a szülő írásos kérelmére, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján az igazgató kezdeményezi, az elbírálás az illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalának a feladata.

Az egy főre jutó jövedelem függvényében az alábbi támogatások kérhetők:

  • rendszeres gyermekvédelmi támogatás,
  • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje.

A köznevelésről szóló törvény 46. §-a (6) bekezdésének d) szakasza szerint a tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben, ellátásban részesüljön; a törvényi előírásoknak megfelelő orvosi vizsgálatokon részt vegyen. A vizsgálatokról a tájékoztatás az osztályfőnök feladata. A rendszeres egészségügyi felügyelet ellátásának formái az alábbiak:

  • iskolaorvosi, fogászati és szemészeti vizsgálat évente;
  • iskolaorvosi rendelés rendelési időben;
  • iskolaegészségügyi szolgáltatás éves munkaterv szerint.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...




Az egyes tanulói kötelességek teljesítésének szabályai.

A köznevelési törvény 46. § (1) bekezdése foglalja össze a tanulói kötelességeket, amelyeknek betartása minden tanulónk számára kötelező. Az iskola minden tanulójának kötelessége továbbá, hogy:

  • társainak és az iskola dolgozóinak kölcsönös tiszteletet adjon;
  • becsülje társait, fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá az iskola jó híréhez,
  • vegyen részt a kötelező foglalkozásokon,
  • tegyen eleget – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének;
  • a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszereléseket és a tájékoztató füzetet mindig hozza magával, azt a pedagógus kérésére adja át.
  • a szerzett osztályzatokat, érdemjegyeket köteles az ellenőrző könyvbe beírni és tudomásulvétel céljából szülőjével aláíratni, az alsó tagozaton az osztályzatokat az osztályfőnök illetve a szaktanárok írják be;
  • tartsa meg a tanulmányi rendet, az iskola különböző szaktantermeinek munkarendjét és az iskola szabályzatainak rendelkezéseit.

A foglalkozásokról való távolmaradás szabályai.

A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező, valamint a választott foglalkozásokon. Kötelessége, hogy képességeinek megfelelően tanuljon. Ha a tanuló a kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztás igazolása szülői vagy orvosi igazolással történhet. A tanuló távolléte igazolt hiányzásnak minősül, ha a tanuló a házirendben meghatározott módon engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy ha a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározott módon igazolta.

Távolmaradás kérésének rendje.

Kivételes, indokolt esetben a szülő (gondviselő) előzetes kérésére az osztályfőnök vagy az igazgató felmentést adhat a tanórák látogatása alól:

  • maximum három nap esetén (egyszer három vagy háromszor egy nap) az osztályfőnöktől kérhető előre, írásban;
  • három napnál hosszabb időszakra az intézmény vezetőjétől kérhető előre, írásban;
  • iskolán kívüli vagy sport-, kulturális célú elfoglaltság esetén a kikérőt előre írásban az osztályfőnöknek kell átadni.

Mulasztás igazolásának módja.

A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon. A betegség miatti távollétet orvosi igazolással lehet igazolni. A mulasztást a tájékoztató füzetbe be kell jegyezni, azt a szülőnek alá kell írnia. Az iskola elvárja, hogy a szülő (gondviselő) a mulasztás első napján (telefonon vagy levélben) jelezze a tanuló mulasztásának okát, a távollét várható időtartamát. Hatósági idézés miatti távollétet az osztályfőnöknek előre be kell jelenteni. A hatóságtól hozott igazolást a szülőnek láttamoznia kell. Minden igazolást a hiányzást követő három munkanapon belül át kell adni az osztályfőnöknek. Amennyiben a tanuló a hiányzását nem a házirendben meghatározott módon és a megadott határidőn belül igazolja, hiányzása igazolatlannak minősül. Késésnek számít, ha a diák becsengetés után érkezik az órára. A késés tényét a szaktanár a naplóban percre pontosan regisztrálja. Ha az igazolatlan késések együttes ideje eléri a 45 percet, akkor az igazolatlan órának számít. Igazolt késésnek kell elfogadni, ha a tanuló a tömegközlekedésben előforduló olyan forgalmi akadály miatt késik, amikor a közlekedés hosszabb időre megbénult. Mind az igazolatlan mulasztás, mind az igazolatlan késés fegyelmi vétség.

Az igazolatlan órák következményei:

  • 1–4 óra: osztályfőnöki figyelmeztető;
  • 5–8 óra: osztályfőnöki intő;
  • 9–14 óra: igazgatói figyelmeztető;
  • 15 óra fölött: igazgatói intő.

A mulasztás következményeinek meghatározása.

A szorgalmi időszakban, ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból meghaladja az éves óraszám 30%-át, és nincs elegendő osztályzata, a tanév végén nem osztályozható, illetve a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet.

Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje.

Az igazolatlan órák következményeinek dokumentálása mellett:

  • tanköteles tanuló esetén:
  • egy óra igazolatlan mulasztás után az osztályfőnök értesíti a tanuló szülőjét vagy gondviselőjét,
  • tíz óra igazolatlan mulasztás után az osztályfőnök értesíti a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálatot és az illetékes kormányhivatalt;
  • harminc óra igazolatlan hiányzás esetén a szabálysértési hatóságot és az illetékes gyermekjóléti szolgálatot,
  • ötven óra igazolatlan hiányzás esetén az illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt;
  • nem tanköteles tanuló esetén:
  • 30 óra igazolatlan mulasztás esetén megszűnik a diák tanulói jogviszonya.

Taneszközökért, felszerelésekért való felelősség szabályai.

A tanév első tanóráján szaktantermenként a terem- és eszközhasználat rendjéről a szaktanár tájékoztatást ad. A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Kölcsönzés esetén a határidő lejártakor az iskolának vissza kell szolgáltatni minden, az iskola tulajdonát képező tárgyat, eszközt, könyvet. Ennek elmulasztása e setén az igazgató egyedi mérlegelés alapján dönt arról, hogy fegyelmi eljárást kezdeményez, vagy rendőrségi feljelentést tesz.

A tanuló saját környezete és a használt eszközök rendben tartásának szabályai.

A tanuló kötelessége, hogy az iskolai elfoglaltságához igazodva a pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák előkészítésében, lezárásában.

Ennek megfelelően különösen fontos, hogy:

  • az óra alatt a tantermet rendeltetésszerűen használja;
  • jelezze, ha a berendezésben valamilyen sérülést tapasztal;
  • az óra végén a használt eszközök állapotát a hetes vagy a szertáros ellenőrizze, és az eszközt adja át a tanárnak.

A hetesek feladata:

  • a tanórák kezdetén jelenteni kell a távollévők nevét az órát tartó tanárnak;
  • a hetes kötelessége, hogy gondoskodjék a tanár fegyelmezett fogadásáról, az osztály tanulóit sorba állítja, a zajongókat rendre inti;
  • ha az órát tartó tanár becsöngetés után 5 perccel nincs a helyszínen, távollétét a hetes jelenti a titkárságon;
  • a hetesek kötelessége a tanóra végén a tábla letörlése, a terem kiszellőztetése, a terem tisztaságának, rendjének ellenőrzése.

Térítési díj, tandíj, hozzájárulás megállapítása, a visszafizetés szabályai.

A tanórai részvételért fizetendő térítési díj és tandíj mértékét az éves költségvetés alapján a törvényben meghatározottak alapján évenként állapítjuk meg.

Tandíjat kell fizetni:

  • Az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozásért és a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt, az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése esetén, továbbá minden tanórai foglalkozásért annak, aki nem tanköteles, feltéve hogy nem áll tanulói jogviszonyban.

  • A nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás miatt is tandíjat kell fizetni.

Térítési díjat kell fizetni:

  • A jogszabályban megállapított összegben a művészeti iskolai oktatásért félévenkénti időtartamban. A befizetés nyugta ellenében történik.
  • Ugyancsak térítési díj köteles a gyermekétkeztetés is, amelyet a tárgyhó 15-től meghatározott időpontban lehet befizetni, amelyről a befizető számlát kap.

Ingyenes szolgáltatás:

  • A művészeti iskola nevelés-oktatásban a gyermekvédelmi támogatásban részesülő és a sajátos nevelési igényű tanuló.
  • A gyermekétkeztetésben a gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló, valamint az a tanuló, akinek az önkormányzat teljes térítési díjat fizet.

Kedvezményes térítési díjfizetés:

  • Az alapfokú művészetoktatásban az akinek testvére is zeneiskolás tanuló, valamint a tanulmányi eredmény függvényében 4,5 tanulmányi átlag felett.
  • A gyermekétkeztetésben az a tanuló, akinek a családjában 3 vagy ennél több iskolába járó tanuló van, tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, valamint igazgatói döntés alapján részesül kedvezményben.

Az igazgató dönt – a jogszabályokban meghatározottakon kívül – további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről. Az étkezési térítési díjakkal kapcsolatos kedvezményekről az igazgató az intézmény működtetőjével egyeztetve dönthet.

Visszafizetés szabályai:

  • Betegség vagy indokolt hiányzás esetén az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díj visszaigényelhető. Reggel 9 óráig kell jelenteni az ügyintézőnek a hiányzást, és az étkezés lemondását. A befizetett összeg a következő naptól a hiányzás idejére visszaigényelhető.

A tanuló joga, hogy anyagi, illetve családi helyzetétől függően ingyenes, illetve kedvezményes étkezésben részesüljön. Ezen igényüket a szülőknek írásban kell benyújtaniuk az igazgatónak. A kérelemhez csatolni kell a törvény által előírt igazolásokat és nyilatkozatokat. Ingyenes, kedvezményes étkezés igényelhető írásos kérelemben, amelyet az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős javaslatára, az igazgató kezdeményezésére az önkormányzat rászorultság alapján biztosíthat.

A tanulói alkotás tulajdonjoga.

A tanuló az általa a tanulói jogviszonyban létrehozott dolog, alkotás vagyoni jogát általában nem szerzi meg, azok az iskolát illetik meg. A rendkívüli értékű alkotás, műalkotás, szellemi termék vagyoni joga azonban a tanulót illeti meg. A rendkívüli érték meghatározása az adott esetben az intézmény igazgatójának jogköre. Amennyiben a rendkívüli értékű alkotás tulajdoni jogát az intézmény kívánja megszerezni, a tanulóval (kiskorú tanuló esetén gondviselőjével) írásos szerződésben kell szabályozni ennek feltételeit.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...




A munkarenddel kapcsolatos szabályok.

Tanítási órák, egyéb foglalkozások rendjének kialakítási szabályai.

A tanév munkarendjét az ágazati miniszter által évente kiadott jogszabály tartalmazza. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg, és azt az iskola éves munkatervében rögzíti. Szülői értekezletet, fogadóórát, tanévnyitó és -záró ünnepélyt, ballagást csak a tanítási időn kívül lehet szervezni. Minden tanuló köteles a kötelező és a választott foglalkozásokon részt venni, azokon pontosan megjelenni. Köteles betartani a tanulmányi rendet, az iskola szabályzatainak (például házirend) rendelkezéseit. Köteles felkészülten, a megkövetelt felszereléssel megjelenni az órákon, részt venni az órai munkában.

Tanórák alatt a tanulók kötelesek a tantermekben tartózkodni, illetve az órát tartó pedagógus által meghatározott helyen tartózkodni. Az iskola egyéb helyiségeiben, folyosóin tilos tartózkodni a diákoknak a tanítási órák alatt. Testnevelés órán balesetveszély miatt bármilyen ékszer, kiegészítő használata tilos. Tanóra alatt az öltözőben senki sem tartózkodhat. Az öltözőt az óra megkezdése előtt be kell zárni. Az eseti felmentést kérő diákok kötelesek a tornateremben, vagy a tanóra helyszínén tartózkodni.

A ruházattal kapcsolatos szabályok.

A testnevelésórára kötelező felszerelést hozni. Iskolánkban az egyezményes felszerelés sötét tornanadrágból, fehér pólóból, zokniból és tornacipőből áll. Szükség esetén melegítő viselhető. A testnevelési tantervi követelmények teljesítésének előfeltétele, hogy a tanuló sportfelszerelésben jelenjen meg az órákon. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, teljesítménye nem értékelhető, mulasztásáról a szülőt a szaktanár értesíti.

A tanuló kötelessége az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken ápoltan, tisztán, kulturáltan megjelenni. Az ünnepélyeken sötét (kék vagy fekete) szoknya, illetve alkalmi nadrág és fehér blúz (ing) a megfelelő viselet.

A tanítási napok rendje.

Szorgalmi időben munkanapokon az iskola épületének nyitvatartási ideje: 7 órától 19 óráig terjedő időszak. Az iskolát pihenő- és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Ez alól kivétel a külön elrendelt nyitva tartás, melyet az igazgató engedélyezhet. A tanítás ideje alatt a tanulók az iskolát engedély nélkül nem hagyhatják el. Indokolt esetben távozási engedélyt az osztályfőnök, távolléte esetén az igazgatóhelyettes adhat. A tanuló rosszulléte esetén értesíteni kell a szülőt. A tanuló szülői kísérettel, pedagógussal vagy pedagógiai asszisztenssel távozhat az iskolából.

A tanórán kívüli tevékenységek rendje.

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez az iskola munkarendje alapján.

A tanórán kívüli foglalkozások formái:

  • tanulószoba,
  • felzárkóztató foglalkozások,
  • hagyományőrző tevékenységek,
  • napközi,
  • szakkör, tehetséggondozó foglalkozások, korrepetálás,
  • diákönkormányzat,
  • szabadidős foglalkozások,
  • művészeti iskolai foglalkozások,
  • sportfoglalkozások,
  • iskolai könyvtár,
  • hit- és vallásoktatás,
  • énekkar,
  • tanulmányi és sportversenyek,
  • kulturális rendezvények,
  • egyéb.

Az iskola tanulói bekapcsolódnak a versenykiírásokban foglaltak szerint a járási, társiskolai, megyei és országos tanulmányi, sport és művészeti versenyekbe. A házi versenyek győztesei képviselik az iskolát a magasabb szintű versenyeken. A diákönkormányzat javaslata és a munkaközösségek véleménye alapján tanulmányi, és kulturális jellegű háziversenyek szervezhetők. A jelentkezés előzetes felmérés alapján, a tanuló vagy a szülő kérelmére történik. A foglalkozások beindításához minimum 10 fős létszám szükséges. Azon tanuló számára, aki év elején jelentkezett egy tanórán kívüli foglalkozásra, a tanév végéig kötelező a részvétel.

A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendje.

A tanuló joga, hogy az órák közötti szüneteket pihenéssel és a következő órára való felkészüléssel töltse, ezért a tanórát pontosan becsöngetéskor kell elkezdeni, és kicsöngetéskor kell befejezni. Az óraközi, foglalkozások közti szünetek rendje az iskolai fegyelem, a tanulói önfegyelem fokmérője. Az óraközi szünetek célja a pihenés, a felfrissülés, ezért az órák, tanórán kívüli foglalkozások végén a tantermet el kell hagyni. A tantermeket a szünetekben szellőztetni szükséges. A szünetekben száraz időben a diákok használhatják az iskola udvarát is a 3. szünettől. A tízóraira a 2. órát követő 20 perces szünetet biztosítjuk. Az osztály órarendje szerinti első óra előtt 15 perccel az osztály minden tagja jelenjen meg az iskolában. Becsöngetéskor az osztályok, tanulócsoportok a szaktantermek előtt illetve az osztálytermeikben fegyelmezetten várják a tanárt, aki időben beengedi az osztályt, tanulócsoportot a tanterembe.

Óraközi szünetek rendje, csengetési rend.

Órák számaÓrák ideje:Időtartama:Szünetek időtartama:
007.10 - 07.5040 perc10 perc
108.00 - 08.4545 perc10 perc
208.55 - 09.4045 perc15 perc
310.00 - 10.4545 perc15 perc
411.00 - 11.4545 perc15 perc
512.00 - 12.4545 perc10 perc
612.55 - 13.4045 perc5 perc
713.45 - 14.3045 perc-

A szünetekben előforduló csengetések jelentése:

  • jelző csengetés: becsengetés előtt 5 perccel,
  • tűzriadó: 3 másodperc csengetés, 3 másodperc szünet, folyamatosan.

A rövidített órás napok csengetési rendje:

Órák számaÓrák ideje:Időtartama:Szünetek időtartama:
107.55 - 08.3540 perc10 perc
208.45 - 09.2540 perc10 perc
309.45 - 10.2540 perc10 perc
410.35 - 11.1540 perc10 perc
511.25 - 12.0540 perc10 perc
612.15 - 12.5540 perc-

Nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosításának szabályai.

Az iskola – tanítási napokon – vezetői ügyeletet biztosít 7.30 órától 17.00 óráig, a nappali tagozatos oktatás időtartama alatt. Az ezen időn túli foglalkozások rendjéért a foglalkozást vezető pedagógus felel.

A tanítás előtt és az óraközi szünetekben tanári és tanulói ügyelet működik.

Az ügyeletes tanár feladata a házirend szabályainak betartatása. A diákügyeletesek feladata a tanári ügyelet támogatása. A diákügyeleti beosztást minden évben a diákönkormányzat és a nevelőtestület határozza meg. A tanári ügyeleti beosztást évenként az alsós és a felsős osztályfőnöki munkaközösségek készítik el.

A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai.

A felhasználható napok számát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabja meg. Egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról a diákönkormányzat dönt. A többi tanítás nélküli munkanapot az iskola éves munkatervében meghatározott programok alapján szervezzük.

Az intézményi rendezvények, ünnepek rendje.

A tanuló kötelessége, hogy elősegítse az iskola feladatainak teljesítését, őrizze hagyományait, vegyen részt az iskolai kötelező tanórán kívüli programokon, az iskolai munkatervben megjelölt ünnepélyeken, rendezvényeken. Az intézmény épületét címtáblával kell ellátni. Az épületet a törvényi előírásoknak megfelelően fel kell lobogózni. Az intézmény hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősöket a nevelőtestület jelöli ki, jelzi a munkatervben, az ütemtervben, az SZMSZ-ben. A rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések szervezése a pedagógusok munkaköri kötelessége. Az osztályok ünnepélyeinek, rendezvényeinek szervezéséhez, lebonyolításához a pedagógus segítséget kérhet a diákönkormányzatot segítő tanártól. A technikai eszközök működtetéséről való gondoskodás az iskola oktatástechnikusának a feladata, szükség esetén munkájukhoz segítséget ad az iskolai karbantartó. Az iskolai rendezvényeken és ünnepélyeken az iskola főállású pedagógusai és az oktatómunkát közvetlenül segítő dolgozói kötelezően, munkaköri feladatként vesznek részt.

A tanulók által bevitt dolgok kezelésének szabályai.

Az iskolába érkező tanulók felsőruházatukat az öltözőszekrényben vagy az osztályban lévő fogasokon helyezhetik el. A tanítás végén minden tanuló ellenőrzi, hogy elvitte-e a saját holmiját. Az értékek biztonságos elhelyezésére testnevelésórákon fokozott figyelmet szükséges fordítani! A tanuló ruházatán kívül minden értékét a táskájában helyezze el. Az öltöző nyitása-zárása a testnevelő tanárok feladata. A szabályoktól eltérő elhelyezés esetén az értékekért az iskola nem vállal felelősséget. A tanóra idején a tanuló köteles az órai munkához nem tartozó tárgyait, eszközeit (mobiltelefon, walkman, discman) kikapcsolva a táskájában tartani. Amennyiben a tanuló megszegi ezt a szabályt, és a szaktanár figyelmeztetése ellenére sem teszi el az órához nem szükséges holmit, a szaktanár a tanóra végéig a tárgyat elveheti. Az óra befejezése után a tanuló a tulajdonát visszakapja. Mobiltelefon a foglalkozásokon segédeszközként sem használható! A tanításhoz nem szükséges eszközök használata esetén fegyelmező intézkedés hozható. Eltűnésük, megrongálódásuk esetén az iskola semmiféle felelősséget nem vállal.

Tilos az iskolába nagy értékű ékszert vagy pénzt behozni. Ezek eltűnéséért az iskola nem vállalhat felelősséget. Amennyiben a tanuló másképpen nem tudja problémáját megoldani, és pénzt hoz az iskolába, azt lezárt borítékban, aláírásával ellátva, a titkárságon a tanítás végéig leadhatja megőrzésre. Tilos az iskolába behozni minden olyan eszközt, amely nem a tanórai munkához szükséges, és balesetveszélyes (például szúró- vagy vágóeszközök, gázspray, petárda vagy egyéb erőszakra alkalmas eszköz). Az iskolában tilos megbotránkozást keltő vagy gyűlöletre uszító szimbólumot viselni. Tilos mások fenyegetése, terrorizálása. E szabály megszegőivel szemben fegyelmi eljárást kezdeményez az iskola. Tilos az iskolában és az iskolán kívül rendezett programokon dohányozni, szeszes italt, kábítószert fogyasztani.

Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás.

A helyi pedagógiai programban meghatározott rendezvényeken a tanuló köteles megjelenni és az iskolai házirendben megfogalmazott elvárásoknak megfelelően viselkedni. Kiskorú esetén a szülő közreműködhet a döntés meghozatalában a helyi pedagógiai programban előre meg nem határozott foglalkozásokon való tanulói részvételről. A programról történő tájékoztatás mindenkor a foglalkozást szervező (pedagógus) feladata.

Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok.

Az intézmény területének, épületének, helyiségeinek, berendezéseinek használati lehetőségei, szabályai tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon.

Az iskola valamennyi tanulójának joga az iskola oktatási és nevelési célra kialakított összes helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű és ingyenes használata az órarend szerinti tanítási időben, a tanítás nélküli foglalkozásokon indokolt esetben tanári felügyelettel. Az egyes szaktantermekre, létesítményekre vonatkozó használati rendet valamennyi használó köteles betartani. A számítógéptermeknek, a médiateremnek, a nyelvi laboratóriumnak és a könyvtárnak külön rendje van. Ezt az adott helyen ki kell függeszteni! A szaktanárok feladata, hogy a helyi rendet a tanulókkal az első tanítási órán megismertessék.

Az iskola kijelölt számítógépes terme a tanítási időn kívül is a tanulók rendelkezésére áll az alábbi egyéni célokra:

  • internet,
  • levelezés,
  • házi feladat elkészítése,
  • felkészülés a tanítási órákra.

Egyéni célokra a gépterem csak a megadott időpontokban, felnőtt felügyelete mellett vehető igénybe. Az időpontok a terem ajtaján olvashatók. A termeket az óraközi szünetekben és a tanítási órák után zárni kell. Az iskolai könyvtár tagja lehet az iskola valamennyi diákja, pedagógus és nem pedagógus dolgozója. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros vezeti.

A könyvtár szolgáltatásai:

  • helyben olvasás, kutatómunka lehetőségének biztosítása;
  • tájékoztatási, bibliográfiai és adatszolgáltatás;
  • könyvtárhasználati órák tartása;
  • könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása;
  • könyvtári egységek kölcsönzése.

A könyvtár nyitvatartási és kölcsönzési rendjét évente határozza meg az iskola. Az időpontokat a könyvtár ajtajára ki kell függeszteni.

A létesítményhasználat korlátai.

Nem kerülhet sor a helyiségek bérbeadására abban az esetben, ha az ellentétes a tanulók érdekeivel.

Még felnőtt felügyelete mellett sem használhatják a diákok az alábbi helyiségeket:

  • irodák,
  • vegyszertár és -szekrény,
  • szerverszoba,
  • technikai dolgozók helyiségei,
  • irattár,
  • pince.

Vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat.

A diákönkormányzat jogosítványainak meghatározása a használattal kapcsolatban.

Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a diákönkormányzat működéséhez, rendezvényeihez. Az iskolai létesítmények használatával kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzat javaslatait az iskolavezetés a döntések meghozatala előtt kikéri.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...




Az iskolai diákközösségek és a diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok.

Tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere.

A tanuló joga, hogy vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen az iskolai SZMSZ-ben meghatározottak alapján. A diákönkormányzatot segítő pedagógus tanácskozási joggal vehet részt az iskolavezetés megbeszélésein. A diákönkormányzatnak javaslattevő joga van a tanulókra vonatkozó, valamint az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben.

A diákönkormányzat iskolai támogatása.

A tanulók közösségei döntési jogkört gyakorolnak a saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. A diákönkormányzat dönt képviselőinek, tisztségviselőinek, aktíváinak megválasztásában, visszahívásában. Minden tanuló választhat, illetve megválasztható diákönkormányzati tisztségviselőnek, valamint tanulóközösségi tisztségre. Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára és a közéleti felelősségre történő nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre. Minden tanulónak alanyi joga, hogy kezdeményezze diákkörök létrehozását, és részt vegyen azok munkájában.

A diákkör megalakulásának feltételei:

  • minimum 10 fős létszám;
  • tevékenységi körének meghatározása (kizáró ok: politikai párt vagy párthoz kapcsolódó ifjúsági szervezet);
  • segítő pedagógus megnevezése;
  • az összejövetelek helyének, időpontjának meghatározása.

Jogorvoslati jog gyakorlása.

A tanuló jogai megsértése esetén – a jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást kezdeményezhet.

A kérelmében le kell írnia a panasz lényegét, tényekkel, adatokkal alátámasztva. A panasz érdemi elbírálása érdekében az igazgató a benyújtástól számított 30 napon belül köteles intézkedni, és arról a tanulót értesíteni. A diákközgyűlés előkészítése (kérdések, javaslatok összegyűjtése írásban, ezek eljuttatása az érdemi válaszra jogosultakhoz a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal), megszervezése, lebonyolítása a diákönkormányzat feladata.

Iskolai diákmédia szerepe.

A diákönkormányzat tájékoztatási rendszert hozhat létre:

  • iskolarádió (felelős vezetőjének, szerkesztőbizottságának, programtervének meghatározásával);
  • iskolaújság (felelős vezetőjének, szerkesztőbizottságának, megjelenés gyakoriságának meghatározásával);
  • internetes honlap.

A diákok információs tevékenységét az iskola vezetője által megbízott pedagógus segíti.

Tanulók jutalmazásának formái, rendje.

Azt a tanulót, aki a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt mutat fel, azaz példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai vagy iskolán kívüli vetélkedőkön, versenyeken vesz részt, azokon jól szerepel, vagy bármely módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. A jutalmazás történhet írásban és szóban.

Az iskolai jutalmazás formái.

Írásbeli dicséret:

  • szaktanári dicséret,
  • osztályfőnöki dicséret,
  • igazgatói dicséret,
  • nevelőtestületi dicséret,
  • oklevél.

Tárgyi jutalom:

  • jutalomkönyv,
  • kulturális rendezvényre belépő,
  • külföldi tanulmányúthoz, táborozáshoz hozzájárulás.
  • Kitaibel-díj: 8. osztály befejezésekor, a 8 év alatt végzett kimagasló tanulmányi, közösségi és sport munkáért adható.

Tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, fegyelmi eljárás.

Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy viselkedésével árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező vagy fegyelmi intézkedésben kell részesíteni.

Súlyos és kiemelkedően veszélyes jogellenességnek minősülő tevékenységek:

  • agresszió;
  • kábítószer használata, terjesztése;
  • gyógyszerrel, mérgező anyaggal, mások testi épségét veszélyeztető eszközzel való visszaélés;
  • alkoholfogyasztás;
  • a dohányzási tilalom megszegése.

Súlyos, jogellenes tevékenység esetén el lehet tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától.

Az iskolai fegyelmezési intézkedések:

  • tanári figyelmeztetés szóban,
  • tanári figyelmeztetés írásban,
  • osztályfőnöki figyelmeztetés írásban,
  • osztályfőnöki intés írásban,
  • igazgatói figyelmeztetés szóban,
  • igazgatói figyelmeztetés írásban,
  • igazgatói intés írásban.

Ha a tanuló kötelességét vétkesen, súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi eljárást a köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően kell lebonyolítani.

A fegyelmi eljárás során fegyelmi fokozatok:

  • megrovás,
  • szigorú megrovás,
  • kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása,
  • eltiltás a tanév folytatásától az adott iskolában (kivéve tanköteles tanuló),
  • áthelyezés másik tanulócsoportba iskolán belül,
  • áthelyezés másik iskolába,
  • kizárás az iskolából (kivéve tanköteles tanuló – az ő esetében másik iskoláról kell gondoskodni).

Tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

Az 1 bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg:

  • gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát,
  • ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öthavi összegét.

Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, akkor az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. Ez az eredeti ár többszöröse is lehet! Az olvasó a tanulói vagy közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles a könyvtári tartozását rendezni.

A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszaadni a könyvtárba. A kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyvet a tanuló 50%-os árkedvezménnyel megvásárolhatja a tantárgy tanulmányi kötelezettségének teljesítését követően. A tankönyv elvesztése esetén a szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni.

A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését kérheti a szülő. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. A kérelem elutasítás ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet a szülő. A felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az ifjúságvédelmi felelős.

A dohányzásból adódó szándékos rongálások is kártérítési kötelezettséggel járnak.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...




Iskolai védő-óvó előírások.

A létesítményhasználattal kapcsolatos, tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok.

A tanuló joga, hogy az iskola biztosítsa testi épségének megóvását és erkölcsi védelmét az iskolába való belépéstől az iskola jogszerű elhagyásáig, valamint az iskola épületén kívüli kötelező foglalkozások ideje alatt. Minden tanuló kötelessége, hogy óvja saját testi épségét, egészségét, tartsa be a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat, sajátítsa el az egészségét, biztonságát védő ismereteket. Ha veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlel, azt köteles azonnal jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más jelenlévő felnőtt dolgozónak. Sérülés, rosszullét esetén, ha a szaktanár szükségesnek látja, értesíteni kell a szülőt, vagy közvetlenül orvosi segítséget kell kérni. Az iskola minden tagjának a balesetet, tűzesetet jelentenie kell, és az ezekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

Rendkívüli esemény esetén intézkedést az iskolában az igazgató hozhat. Az igazgató akadályoztatása, illetve távolléte esetén, az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni és az intézkedést meghozni. Tűz- és bombariadó esetén az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A rendkívüli esemény miatt kieső órák pótlásáról az iskolavezetés intézkedik. Az elmaradt órákat pótolni kell! Ha mód van rá, a veszély elhárítása után közvetlenül folytatódik a tanítás azzal az órával, ahol a rendkívüli helyzet miatt befejeződött. Ha a veszély elhárítása után közvetlenül nincs már lehetőség a pótlásra, akkor az elmaradt órákat szombati napon, illetve a tanítási szünet 1. napján kell pótolni.

Az iskolában rendkívüli eseménynek számít:

  • tűz, tűzvész,
  • terrortámadás,
  • bombariadó,
  • természeti katasztrófa,
  • robbanás,
  • épület falainak repedése,
  • tető jelentős sérülése,
  • jelentős áramkimaradás,
  • télen a fűtési rendszer teljes leállása,
  • rendkívüli időjárási viszonyok,
  • fertőzés, mérgezés, járvány,
  • jelentős légszennyeződés,
  • közlekedés teljes leállása,
  • súlyos munkahelyi baleset.

Baleset-megelőzési előírások, a baleset esetén teendő intézkedések.

A szaktantermekben és a tornateremben az első tanítási órán kell a balesetvédelmi és munkavédelmi oktatást megtartani. A tanulókísérleti órák megtartása előtt ugyancsak szükséges munkavédelmi oktatást tartani. Eljárási rendje megegyezik a balesetvédelmi oktatás során teendőkkel. Testnevelési órán a diák (a balesetvédelem érdekében) csak abban az esetben vehet részt a foglalkozáson, ha elvégezte a bemelegítési gyakorlatokat. A tanév folyamán történő osztály- vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell biztosítani a tanulóknak az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatban. Az oktatás tényét a haladási naplóba be kell jegyezni az osztályfőnöknek, a bejegyzést aláírásával el kell látni. A tanulói balesetveszély észlelésekor, annak elhárítása érdekében, mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni. Ha erre nincs azonnal szükség, akkor a veszélyforrásra fel kell hívni a figyelmet. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvételéről való gondoskodás. Felszerelt mentőláda az igazgató helyettesi irodában található.

Amennyiben a balesetet az iskola nem pedagógus-munkakörben dolgozó alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és az intézkedést neki is azonnal meg kell tennie. A jegyzőkönyvet az iskola titkárságán le kell adni. A tanuló- és gyermekbaleseteket elektronikus úton jelenteni kell. Az ellenőrzést a két igazgatóhelyettes végzi. A tanulói balesettel kapcsolatos eljárást kell alkalmazni akkor is, ha a tanulót az iskolába jövet vagy az iskolai oktatás befejeztével hazafelé éri baleset. A fokozott balesetveszély miatt tilos az ablakpárkányon és a korlátokon ülni.

Csak pedagógus felügyelete mellett használhatók gépek, eszközök:

  • villamos háztartási gépek,
  • villamos árammal működő oktatási segédeszközök,
  • számítógépek,
  • informatika terem oktatási eszközei,
  • nyelvi labor oktatási eszközei.

A krónikusan beteg, valamint testi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében ki kell kérni az iskolaorvos véleményét, és szükség esetén korlátozást kell eszközölni.

Valamennyi esetben a balesetvédelmi oktatás megtartásáért az osztályfőnök, illetve a szaktanárok felelnek. Az oktatás tényét minden esetben a haladási naplóba be kell jegyezni, azt az igazgatóhelyettesek folyamatosan ellenőrzik. A pedagógus a jelen szabályzatban meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A pedagógus által készített, a tanulók számára balesetveszélyt jelentő eszköz a tanítási órákra nem vihető be.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...




Záró rendelkezések.

A házirend elkészítésének rendje, hatályba lépése.

A házirend tervezetét a pedagógusok, a diákok és a szülők javaslatainak figylembe vételével az iskolavezetés készíti el.

A házirend tervezetét megvitatja:

  • a nevelőtestület,
  • az iskolai munkaközösségek, illetve azok képviselői,
  • a szülői közöségek képviselői.

Véleményüket, javaslataikat eljuttatják az iskolavezetéshez, akik ezek birtokában elkészítik a véglelges házirendet.

A diákönkormányzat és a szülői szervezetek véleményének beszerzése után a nevelőtestület fogadja el a véglelges változatot, amelyet az intézmény vezetője aláírásával lát el, és kihirdeti az iskolagyűlésen. A házirend hatályba lépésének napjaként a kihirdetés napját kell értelmezni.

A házirend elfogadásának jognyilatkozatai.

Jelen házirendet A Szülői Munkaközösség véleményezte, erről a szervezet képviselője aláírásával nyilatkozik.

Jelen házirendet az iskolai diákönkormányzat véleményezte, erről a szervezet képviselője aláírásával nyilkozik.

A házirendet a tantestület 2013. 03. 25 napján tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egyhangúlag elfogadta.

Harkány, 2013. március 25.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...




1. számú melléklet.

Az alapfokú művészeti iskola házirendje.

A zeneiskolai intézményegységen kötelező tárgyak, választható főtárgyak és fakultatív tárgyak oktatása folyik. Minden tanuló kap év elején egy tájékoztató füzetet. Ebben a füzetben szerepel a tanuló órarendje, az órán elvégzett anyag, a tanár a növendék otthoni gyakorlására vonatkozó kérései, utasításai, a tanuló előmenetelének értékelése havonként, minden felvett tantárgyból, a növendék félévi bizonyítványa, valamint az iskola és a szülő kérései. Ezt a tájékoztató füzetet a növendéknek minden órára magával kell hoznia. A növendékeknek mind a csoportos, mind pedig az egyéni hangszeres órák előtt 10 perccel az oktatás helyszíne előtt kell fegyelmezetten, csendben várakozniuk az óra elkezdésére. A délelőtti oktatás befejezése és a délutáni zeneiskolai óra kezdete közötti időszakban, ha a tanulónak nincs lehetősége hazamenni, vegyen részt saját csoportjának napközis foglalkozásán, vagy a tanulószobai foglalkozáson. A zeneiskolai foglalkozás végeztével a növendék lehetőleg ne maradjon az iskola területén, hanem térjen haza. Amennyiben a növendék a Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulója, zeneiskolai órái ideje alatt is köteles a váltócipő használatára.

A tanuló köteles mind az egyéni hangszeres órán, a csoportos elméleti illetve az esetleges választható tárgyi szakórán pontosan, rendezett öltözetben, felkészülten megjelenni. Az esetleges késés, vagy az órabeosztástól való eltérés miatt elmaradt órát a tanár nem tudja minden esetben pótolni. Az igazolatlan távolmaradás fegyelmi vétség. Ennek következményeiről az iskola Pedagógiai Programjában, Házirendjében tájékoztatja a szülőket. A Pedagógiai Program és a Házirend rendelkezésre áll a zenetanári szobában, valamint az intézményegység vezetői irodában.

A tanuló köteles az esetlegesen számára kikölcsönzött hangszert (hangszereket) legjobb tudása szerint óvni, állapotát megőrizni. A növendék számára biztosított hangszer munkaeszköz. Karbantartása, hangolása mind a növendék, mind az iskola közös feladata. Az esetlegesen a tanuló által okozott károkat a szülő/gondviselő köteles megtéríteni.

A zeneiskolában a növendékek félévenként térítési díjat fizetnek, melynek mértékét a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a művészeti iskola vezetője az általános iskola igazgatójával közösen állapít meg. A térítési díjak mértékéről a tanuló tájékoztatást kap a szaktanártól, aki azt minden félév elején a tanuló tájékoztató füzetében feltünteti.

A zeneiskolában oktató szaktanárok elsősorban a fogadóórákon állnak a szülők rendelkezésére, de előzetes megbeszélés alapján máskor is felkereshetők. A szülők/gondviselők tanítási óra alatt lehetőleg ne zavarják a tanárt, tanulót közös munkájukban. Ha a szülő szeretne jelen lenni gyermeke zeneiskolai óráján, előzetes megbeszélés alapján erre engedélyt kérhet az iskola vezetőségétől, valamint a szaktanártól.

Hangversenyeinkre, rendezvényeinkre tisztelettel meghívjuk és elvárjuk a szülőket.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...




2. sz. melléklet.

Tanulói panaszkezelési eljárás.

Az intézményben panasszal, jogorvoslati kérelemmel élhet az az iskolával jogviszonyban álló tanuló, akit olyan jogsérelem ért, amely az iskolai oktatási-nevelési tevékenységével kapcsolatos.

A panaszos problémáját képviselheti:

  • személyesen,
  • képviselője által.

Az érdekérvényesítés lehetséges szintjei.

A közösségek szintjén:

  • osztály,
  • évfolyam,
  • diákönkormányzat,
  • diákközgyűlés.

A tantestület szintjén:

  • osztályfőnök,
  • szaktanár,
  • munkaközösség-vezető,
  • igazgatóhelyettes,
  • igazgató.

A fenntartó szintjén:

  • fenntartó,
  • jogszabályban meghatározott egyéb jogorvoslati fórumok (oktatási jogok miniszteri biztosa).

A panasztétel lehetséges módjai:

  • szóban,
  • írásban.

Eredménytelen szóbeli eljárás esetén a panaszos írásban az érdekérvényesítés felsőbb szintjéhez fordulhat.

A panaszkezelési folyamatban részt vevők feladatai.

Panaszos:

  • fogalmazza meg problémáját pontosan, oly módon, hogy ne sértsen személyiségi jogokat,
  • jelölje meg pontosan a címzettet, akitől a probléma megoldását várja,
  • tegyen javaslatot a megoldásra,
  • köteles a címzett érveit meghallgatni.

Címzett:

  • köteles meghallgatni a panaszost, mérlegelni a problémáját,
  • joga van saját véleményét képviselni.

Diákönkormányzat:

  • köteles segítséget nyújtani a panaszosnak,
  • megfelelő fórum felé irányítja a panaszost,
  • képviselteti magát minden diákot érintő panaszkezelési eljárásban.

Segítő pedagógus (felnőtt):

  • megfelelő fórum felé irányítja a panaszost,
  • köteles segítséget nyújtani a panaszosnak,
  • felkérésre köteles részt venni minden panaszkezelési eljárásban,
  • aktívan segítenie kell a panaszos és a címzett közötti egyeztetést.

A panaszkezelő eljárás általános rendezőelvei.

  • legyen jól áttekinthető,
  • nyújtson megfelelő védelmet, biztonságot a panaszosnak,
  • vegye figyelembe a személyiségi jogok védelmét,
  • a szintek között legyen átjárhatóság,
  • a jogorvoslati lépcsőfokok épüljenek egymásra.

A panaszosnak joga van az érdemi válaszra. Érdemi válasz: ha a kérdező – a problémát felvető kérdésére – megnyugtató választ kap. Ha nem kap érdemi választ, írásban felsőbb fórumhoz fordulhat. Az írásban megfogalmazott panaszra a címzett köteles 30 napon belül érdemi választ adni.

Kihez fordulhatsz segítségért, tanácsért.

Tanárhoz:

  • szaktanár, osztályfőnök,
  • szakmai munkaközösségek vezetői, osztályfőnöki munkaközösség vezetője,
  • diákönkormányzatot segítő tanár, ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-felelős,
  • iskolavezetőség.

Szülőhöz:

  • saját szülő,
  • osztály szülői közösségének vezetője,
  • szülői értekezlet,
  • iskolai szülői közösség vezetője.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...




3. számú melléklet.

Illemkodex.

  • A kézilabdapályán lévő labdafogó hálókra felmászni és azon ülni, a kerítésen átmászni, kerékpározni, motorozni az iskola udvarán nem megengedett.
  • A pénzzel való játék minden formában TILOS!
  • A dohányzás és az alkoholfogyasztás ártalmas az egészségre. Különösen káros a fejlődésben lévő szervezetre, ezért TILOS, és azt is felelősségre kell vonni, aki nem akadályozza meg.
  • Tilos az iskolába hozni napraforgót, rágógumit, mustármagot, tökmagot, rádiót, magnót, kést, mobiltelefont bekapcsolva. Nagyobb értékért, pénzért az iskola felelősséget nem vállal.
  • Kerüld a trágár beszédet! Társaidat, a felnőtteket udvariasan köszöntsd!
  • Külsőd legyen mindig tiszta, ápolt! Egyszerűen, ízlésesen, az évszaknak megfelelően öltözködj! Kerüld a divat szélsőségeit! Óvd és gondozd ruhádat, felszerelésedet! Felesleges tárgyakat ne hozz magaddal! Szépítőszerek használata, bizsu viselése kerülendő.
  • A tisztaságra az iskola egész területén ügyelj! Tartsd be a személyi higiénia szabályait! A tisztasági csomagot hozd magaddal és használd! Hajad legyen ápolt és életkorodhoz illő!
  • Ünnepélyek, iskolai, városi rendezvények alkalmával viselkedésünkkel óvjuk iskolánk jó hírnevét! Az öltözködés legyen az ünnephez méltó!

...Vissza a tartalomjegyzékhez...