Kitaibel Pál Általános Iskola
és Alapfokú Művészeti Iskola

7815 Harkány, Arany János u 16.
tel/fax: (+3672) 480-125
e-mail: titkarsag@kitaibel-harkany.sulinet.hu

Az utolsó szinkromizálás dátuma: 2016.01.25.

Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Harkány

Pedagógia Program

2013.

Módosításokkal egybeszerkesztett szöveg. Az utolsó módosítás dátuma: 2015.01.30

Tartalomjegyzék:



1. Bevezető.

1.1 Küldetésnyilatkozat

A harkányi Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjában a tantestület megfogalmazta céljait, akaratát, az idejáró gyerekek érdekeit, szüleik igényeit, elvárásait. Iskolánkat úgy tekintjük, mint az ismeretek és értékek továbbadásának helyét. Tradicionális és egyben korszerű intézmény, tudást, értéket halmoz fel, őriz meg, és mindazt, amit birtokol, továbbadja. Intézményünk ismereteket ad át, készségeket, képességeket fejleszt, magatartást formál, miközben megismerteti a világot a tanulókkal. Ezalatt mindvégig az emberhez szól, az emberről tanít, beszél.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...


1.2 A pedagógiai program törvényességi háttere

  • 2011. évi CXC törvény és módosításai a nemzeti köznevelésről.
  • 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról.
  • 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a NAT kiadásáról.
  • 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek megjelenéséről.
  • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.
  • 3/2012. (VI.8.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről és az aktuális tanév rendjéről szóló rendeletek.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


1.3 Szakmai alapdokumentum.

Intézményünk tevékenységét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kiállított szakmai alapdokumentum határozza meg. Ez a Pedagógiai Program 1. sz. melléklete.

1.4 A pedagógiai program hatályba lépése, értékelése, felülvizsgálata, érvényességi ideje.

A pedagógiai programot a nevelőtestület készíti el a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével és az intézmény igazgatója hagyja jóvá. A hatályba lépése előtt ki kell kérni az iskolai diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményét. A pedagógiai program 2013. szeptember 1-jén lép hatályba és felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Értékelését évente végezzük el összevetve a törvényi változások módosításaival és ezek figyelembe vételével tesszük meg a szükséges korrekciókat. Felülvizsgálatát 5 évente egy alkalommal végezzük el. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 5 évre szól, 2013. szeptember 1-jétől 2018. augusztus 31-ig.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...


1.5 Nyilvánosságra hozatala

  • Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
  • A pedagógiai program egy-egy példánya megtalálható:
  • az iskola könyvtárában,
  • az iskola titkárságán,
  • a www.kitaibel-harkany.sulinet.hu honlapon,
  • az iskola irattárában.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2. Az iskola nevelési programja.

2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei.

Iskolánk többcélú intézmény. Két intézményegységből áll: általános iskola, alapfokú művészeti iskola. A két intézményegység egymás fejlesztő hatását erősítve segíti mind a személyiségfejlesztést, mind a különböző készségek fejlesztését. Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú, amely a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott értékeken, elveken, célkitűzéseken és fejlesztési feladatokon alapul. Célunk, hogy pedagógiai munkánk során olyan hasznosítható tudást közvetítsünk, amellyel az iskolánkból kikerülő tanulóink válaszolni tudnak a XXI. század kihívásaira, hogy mind a magánélet, mind pedig a „munka világában” sikeresek lehessenek.

Ennek érdekében:

  • olyan légkört akarunk teremteni, ahol a tanulók otthon érzik magukat,
  • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
  • a gyerekeket bevonjuk az iskolai élet szervezésébe,
  • az egyéni képességeket figyelembe vesszük a nevelés-oktatás során,
  • minden tanuló számíthat a tanárok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban is,
  • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.
  • A tanulók személyiségének fejlesztése, valamint a korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése kiemelt pedagógiai feladatunk. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni. Törekszünk a szülők által is helyesnek ítélt értékek közvetítésére és erősítésére, összhangba hozva ezt az iskola céljaival, követelményeivel.
  • Fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását; a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok elvégzését, a szociális hátrányok enyhítését, a tanulási esélyegyenlőség megvalósításának segítését,
  • a tervszerű nevelő-oktató munka fejleszti az alapkészségeket, a tanulók számára korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
  • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
  • szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tanulásnak és a munkának becsülete legyen,
  • az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására törekszünk,
  • kiemelten kezeljük az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, a tanulók fizikai és mentális fejlődését,
  • fontosnak tartjuk a környezettudatos nevelést, az esztétikus, kulturált környezet iránti igény fejlesztését,
  • hatékony együttműködésre törekszünk a szülői házzal, nagy hangsúlyt helyezünk a harmonikus tanár-diák kapcsolat kialakítására, megőrzésére,
  • fontosnak tartjuk nemzeti kultúránk, történelmi eseményeink kiemelkedő személyiségeinek megismertetését, a hazánkban élő nemzetiségek nyelvének, kultúrájának megőrzését, ápolását.

Iskolánk folyamatosan részt vesz lakóhelyünk életében.

  • Lehetőséget teremtünk arra, hogy partnereink minél többet megismerhessenek iskolánk életéből, tevékenységéből, eredményeiből.
  • Továbbra is részt veszünk – eddigi hagyományainknak megfelelően – lakóhelyünk különböző rendezvényein.

Azt szeretnénk, hogy iskolánk valamennyi tanulója legyen:

  • humánus, erkölcsös, fegyelmezett,
  • művelt, kötelességtudó,
  • érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó gyakorlatias,
  • udvarias, kulturált, együttműködő, tisztelettudó.
  • Célunk a világnézeti semlegesség megvalósítása, a vallási, ill. világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi munkája azonban arra irányul, hogy diákjaink döntő többsége végzős korára rendelkezzen minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.2 Céljai.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, átadása és elfogadtatása határozza meg. Munkánk során az a célunk, hogy az általános iskolát befejező tanuló legyen képes a szellemileg, érzelmileg, testileg-lelkileg egészséges életvitelre, legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes az alkalmazkodásra és a kudarcok leküzdésére. Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával. Jellemezze a tágabb és szűkebb haza szeretete. Az európai értékrendszer részeként fogadja el más népek és nemzetiségek kultúráját, szokás- és hagyományrendszerét. Rendelkezzék a korszerű társadalom- és természettudományi, esztétikai, technikai, zenei általános műveltség alapjaival, a továbbtanuláshoz szükséges ismeretekkel, megfelelő kommunikációs készségekkel. Legyen képes ismereteit önállóan és folyamatosan bővíteni.

Ezen átfogó célokon kívül a tanulók bizonyos csoportjai számára az alábbi részcélokat határozzuk meg:

  • Az alsó tagozaton a tanulók rendelkezzenek szilárd alapkészségekkel (számolás, írás, hangos és értő olvasás).
  • A 7-8. évfolyamon kiemelt célunk, hogy tanulóink a nekik megfelelő középiskolába jelentkezzenek, és ott megállják helyüket.

Célunk, hogy valamennyi tanulónak, különös tekintettel azokra, akik hátrányos szociális és szellemi háttérrel rendelkeznek, biztosítsuk azt a kulturális eszköztudást, amelynek segítségével megállják helyüket továbbtanulásuk során, és felnőtt életükben is. A kulturális eszköztudás részének tekintjük a szóbeli-írásbeli kommunikációs készségen, a matematikai, informatikai készségeken kívül az alapfokú idegennyelvtudást is.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.3 Feladatai.

A pedagógiai munka alapvető feladatai:

  • A gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra épülő személyiségfejlesztés, az általunk vallott alapvető emberi, erkölcsi értékek elsajátításának elősegítése.
  • A tanulók váljanak alkalmassá a mindennapi életben hasznosítható ismeretek, képességek, készségek nevelő-oktató munkán alapuló elsajátításra és bővítésre. Ezek a következők:
  • lényegkiemelő képesség,
  • a helyes életvezetés, önállóság, öntevékenység képessége,
  • a problémamegoldás, a komplex információk kezelésének képessége,
  • kritikai, döntési képesség,
  • a tanulni tudás képessége,
  • kommunikációs képesség, idegen nyelvi tudás képessége,
  • a modern információs technológiák használatának képessége,
  • az együttműködés, szolidaritás képessége.
  • Olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismeretek közlése, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

Pedagógiai munkánk feladatainak részterületei különösen:

  • önismeret:
  • motiváló tanulási környezet szervezése, a tanulók aktív bevonása a tanulási tartalmak elsajátításába,
  • olyan tanulási környezet biztosítása, amely fokozza a környezetük iránti érzékenységet, kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot.

  • hon- és népismeret:
  • népünk-nemzetünk kulturális örökségének megismertetése,
  • olyan ismeretek elsajátítása és tevékenységek gyakoroltatása, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld és népei megbecsüléséhez, és a velük való azonosuláshoz vezetnek,
  • a természettel, a társadalommal való harmonikus kapcsolat kialakításának elősegítése,
  • a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret elmélyítése, a hazaszeretet és a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülése.

  • helyünk Európában, egyetemes kultúra:
  • olyan ismeretek átadása Európáról, hogy diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel, magyarságtudatukat megőrizve találják meg helyüket az európai nyitott társadalmakban és nyitottakká váljanak az Európán kívüli, egyetemes emberi civilizáció iránt is.

  • környezeti nevelés:
  • a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása azért, hogy a felnövekvő nemzedék meg tudja akadályozni a környezeti válság elmélyülését,
  • különös figyelem fordítása a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére,
  • a tanulók bekapcsolása közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

  • információs és kommunikációs kultúra:
  • a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, értelmezési, indoklási és bizonyítási képességekre,
  • a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése,
  • az anyanyelv tudatos és igényes használatának fejlesztése,
  • az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere szerepének tudatosítása,
  • az elektronikus média hatásmechanizmusának megértetése, általában a különböző médiumokban való eligazodás megtanítása.

  • az önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése:
  • a tanulók eltérő képességeihez és felkészültségéhez illeszkedő differenciált foglalkozások,
  • az érdeklődés felkeltése a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítás adása azok elsajátításával kapcsolatban,
  • az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása,
  • a könyvtári ismeretszerzés technikájának, az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használatának elsajátítása,
  • a gondolkodási képességek kialakíttatása,
  • a konfliktusok kezelésének, az életminőség javításának, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtésének megtanítása.

  • a testi és lelki egészség:
  • hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenységek kialakítása,
  • egészséges életvitelre nevelés,
  • a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti segítőkész magatartás fejlesztése,
  • balesetvédelmi és közlekedési ismeretek elsajátíttatása,
  • a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése,
  • a helyes szexuális kultúra megismertetése.

  • a demokrácia értékeinek megismertetése és tiszteletben tartása:
  • az emberi, az állampolgári jogok és a demokrácia értékeinek megismertetése,
  • a sokféleség, a sokszínűség (vallási, etnikai, kulturális) másság elfogadása, a személyes előítéletek leküzdésére való nevelés,
  • az iskolai élet demokratikus gyakorlatának biztosítása (a tanulói és a tanári kötelességek és jogok megismertetése, a demokrácia gyakorlása),
  • véleményalkotás, a felelősségteljes, kulturált bírálat képességének fejlesztése,
  • a különböző nézőpontok megértésére, a kompromisszumra, az együttműködésre, az integrálásra való törekvés kialakítása,
  • a felelős és demokratikus döntési képesség kialakítása.

  • a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése:
  • olyan pozitív attitűdök kialakítása, mint az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás, a gazdasági ésszerűség,
  • az okos gazdálkodás, a pénzzel való bánni tudás képességének kialakítása,
  • a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése,
  • tudatos fogyasztóvá nevelés (a tanulók tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások és a rendelkezésre álló anyagi források egyensúlya között).

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.4 Eszközei, eljárásai:

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:

  • a közvetlen módszerek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra:
  • követelés,
  • gyakoroltatás,
  • segítségadás,
  • ösztönzés,
  • ellenőrzés,
  • tények, jelenségek bemutatása,
  • magyarázat, beszélgetés,
  • a tanulók önálló elemző munkája,
  • a pedagógus személyes példamutatása.

  • közvetett módszerek alkalmazásakor a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül:
  • közös közelebbi vagy távolabbi célok kitűzése, elfogadtatása,
  • hagyományok kialakítása,
  • a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből,
  • felvilágosítás a betartandó magatartási normákból,
  • vita.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.5 Értékei.

Akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat eredményesnek, ha iskolánk végzős diákjainak értékrendjét úgy tudjuk alakítani, hogy a nyolcadik évfolyam végén:

  • minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek,
  • rendelkeznek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, alkalmazható tudással, amelyek alapul szolgálnak arra, hogy a középiskolai követelményeknek később megfeleljenek,
  • ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
  • kialakul bennük a környezettudatos magatartás, közvetlen környezetük értékeinek megőrzése, gyarapítása tekintetében,
  • kialakul bennük az egészséges életmód iránti igény, a testi és a mentális egészség – mint érték – szemlélete.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.6 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építse a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat:

Ezen értékek:

  • az élet tisztelete, védelme,
  • a környezet megóvása,
  • a káros szenvedélyek felismerése, elutasítása,
  • az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye,
  • felelősségvállalás,
  • fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra,
  • a család, a szülők, a nagyszülők tisztelete, szeretete, megbecsülése,
  • a világ megismerésének igénye,
  • a szülőföld és a haza megismerése, szeretete, védelme,
  • a nemzeti kultúra ápolása,
  • a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősségvállalás,
  • a hazánkban élő kisebbségek és más népek iránti szolidaritás, tisztelet,
  • a másság, a másként való gondolkodás elfogadása,
  • az egészség, mint érték szemlélet kialakítása, fejlesztése,
  • az emberközpontú iskola megvalósítása, amely fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, és hozzájárul életmódjuk, szokásaik kialakításához, megalapozásához,
  • színes és sokoldalú iskolai élet biztosítása (versenyek, szakkörök, ünnepélyek, művészeti bemutatók, DÖK rendezvények, táborozások szervezése).

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.6.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink nevelési területenként:

  1. A tanulók erkölcsi nevelése: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, és meggyőződéssé alakítása.
  2. A tanulók értelmi nevelése: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
  3. A tanulók közösségi nevelése: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
  4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagunkra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
  5. A tanulók akarati nevelése: az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
  6. A tanulók nemzeti nevelése: a szülőhely, a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, megerősítése.
  7. A tanulók állampolgári nevelése: igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
  8. A tanulók munkára nevelése: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. Önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása.
  9. A tanulók testi nevelése: a testi képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.
  10. Pénzügyi-gazdasági ismeretek: az alapvető fogalmak elsajátítása, a fenti cél érdekében gazdasági témák feldolgozása a 7-8. osztályban, osztályfőnöki, matematika és technika órákon.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.7 Az iskola teljes körű egészségnevelési programja.

2.7.1 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

  • A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése érdekében.
  • A tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat.
  • A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
  • az egészséges táplálkozás,
  • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,
  • a családi és kortárs kapcsolatok,
  • a környezet védelme,
  • az aktív életmód, a sport,
  • a személyes higiénia,
  • a szexuális fejlődés,
  • a baleset megelőzés és elsősegélynyújtás,
  • a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Minden évfolyam osztályfőnöki tanmenetében szerepeljenek az egészségnevelési programból adódó feladatok.

2.7.2 Az egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

  • a mindennapos testnevelés bevezetése lehetőséget biztosít tanórai keretben történő testedzésre, melyet 4 testnevelés és 1 néptánc órán végzünk az első és az ötödik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben,
  • a természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika, rajz tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretanyaga,
  • az iskola egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségével félévente 1 alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásával, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésével, a lelki egészség megőrzését segíti az iskolapszichológus munkája is,
  • a mindennapos testnevelés keretében tartott öt tanórán kívül a rendszeres testedzést segíti a Harkányi Diáksport Egyesület, melynek keretében tanulóink 30%-a sportol rendszeresen (úszás, labdarúgás, kézilabda, asztalitenisz),
  • a drogprevenció tudatosítása a DADA programban való részvétellel,
  • a szabadidőben végzett egyéb sportfoglalkozások (kézilabda szakkör, karate, cselgáncs) és a diákönkormányzat rendezvényei.

2.7.3 Az ismeretek, képességek, készségek elsajátítását szolgáló módszerek, tevékenységformák:

  • szerep- és szituációs játékok,
  • személyes és más példák gyűjtése, kiértékelése, megbeszélése,
  • önismereti tesztek, kérdőíves felmérések kitöltése, kiértékelése, megbeszélése,
  • értékkategóriák felállítása (táplálkozás, emberi kapcsolatok, helyes viselkedésformák, szokások, toleráns magatartás),
  • kísérletek végzése. (a környezet tisztaságának vizsgálata, a dohányzás ártalmai stb.),
  • problémák megbeszélése, elemzése, vita,
  • kiselőadások,
  • projektmunka.

Fontosnak tartjuk a tevékenységközpontú oktatási technikák minél szélesebb körű alkalmazását, mert ezek révén alakulhat ki a tanulókban a saját élmény tapasztalata, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jólét szempontjából fontos jártasságok, képességek, készségek. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat a tantestület évente megvizsgálja, értékeli, a céloktól való eltérést korrigálja. A változtatásokat egyezteti az iskola-egészségügyi szolgálattal. Az intézmény vezetője évente kikéri az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét az iskolában működő élelmiszer-árusító üzlet és áruautomata működtetésével kapcsolatban.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.8 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok:

A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belső harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. E terület lényeges elemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia, az őszinte kommunikáció a társas viselkedés terén, az empátia, a kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, – kezelő és – megoldó képesség fejlesztése. Mindezek megvalósítása együttműködést és összehangolt munkát igényel a tanulóra ható iskolai és iskolánk kívüli szereplőktől: tantestület, diákönkormányzat, pszichológus, szülő, gyermekjóléti szolgálat stb.

Feladataink:

  • Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése.
  • A közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a tanulók heteronóm, a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének hosszú átalakulásától az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig.
  • Ki kell alakítani a közösségekben, hogy segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt tűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják.
  • A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése. A tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódjanak, azokban aktívan részt vegyenek, tapasztalatokat gyűjtsenek.
  • A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
  • Mindannyiunk nevelő munkájának kiemelt feladata, hogy kapcsolatteremtésre és együttműködésre képes, udvarias, segítőkész, konfliktuskezelésre alkalmas tanulókat neveljünk.

2.8.1 Tevékenységi formák:

  • DÖK rendezvények,
  • projektnapok, projekthetek,
  • táborok,
  • erdei iskolai programok,
  • szülőkkel együtt szervezett programok,
  • értékelő esetmegbeszélések,
  • hospitálásra épülő együttműködés.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.9 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka, az osztályfőnök feladatai.

A pedagógusok feladatait egyrészt a köznevelési törvény 62.§-ában foglaltak, másrészt az intézmény pedagógiai programjában előírt feladatok határozzák meg.

2.9.1 A törvényből adódó kiemelt feladatok:

  • a tanulók személyiségének fejlesztése, tehetségének kibontakoztatása,
  • a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való differenciált foglalkozás,
  • a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása,
  • a tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése,
  • a tanulók, szülők, munkatársak méltóságának, jogainak maradéktalan tiszteletben tartása,
  • az ismeretek tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel való közvetítése,
  • pedagógus-továbbképzéseken való folyamatos részvétel, hétévente a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettség teljesítése,
  • a hivatali titok megőrzése.

2.9.2 A pedagógiai programban meghatározott kiemelt feladatok:

  • az alapkészségek fejlesztése,
  • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
  • lakóhelyünk történelmének megismertetése, az iskola részvétele a település életében,
  • a kommunikációs-, az informatikai- és az idegennyelv-tudás fejlesztése,
  • az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismeretek közlése,
  • a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret elmélyítése, a hazánkban élő népcsoportok értékeinek megbecsülése,
  • a természettudatos gondolkodásmód fejlesztése,
  • az elektronikus média hatásmechanizmusának megértetése,
  • az emberi, az állampolgári jogok és a demokrácia értékeinek megismertetése,
  • a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése.

2.9.3 Egyéb feladatok:

  • tanítási órákra való felkészülés,
  • a tanulók dolgozatainak javítása,
  • a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
  • a megtartott tanítási órák dokumentálása,
  • tanulmányi versenyek lebonyolítása,
  • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
  • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
  • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
  • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, rendezvények megszervezése és az azokon való részvétel,
  • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
  • szertárrendezés, a szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása.

A pedagógusok feladatait személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

2.9.4 Az osztályfőnöki munka lényege, az osztályfőnök feladatai:

Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Koordinálja és irányítja az osztály iskolai és iskolán kívüli programjaiban való részvételét: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, kirándulások, színházlátogatások stb. Az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, segíti a család pozitív viszonyulását az iskolához. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése.

Alapvető feladatai:

  • szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása,
  • ügyviteli, adminisztrációs teendők ellátása,
  • közvetlen nevelőmunka.

ennek keretében:

  • segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát,
  • természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését,
  • segítse tanítványai kapcsolat- és viszonyrendszerének ápolását, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására,
  • fejlessze a tanulók szociális érzékenységét, toleranciáját, empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt,
  • megkülönböztetett figyelmet fordítson a gyermekvédelmi munkára.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.10 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény „Értelmező rendelkezések” c. részben említi a kiemelt figyelmet igénylő tanuló fogalmát. Ebbe a kategóriába azokat a különleges bánásmódot igénylő tanulókat kell érteni, akik sajátos nevelési igényűek, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdenek, de a kiemelten tehetséges tanulókat is. A velük kapcsolatos pedagógiai tevékenység folytatására kiemelt figyelmet kell fordítani.

Elsődleges feladatunk, hogy feltérképezzük, mely tanulók sorolhatók ebbe a kategóriába. Ennek területei:

  • óvoda,
  • tanóra,
  • önkormányzat szociális bizottsága,
  • nevelési tanácsadó,
  • családlátogatás,
  • gyermekorvos és védőnői szakszolgálat,
  • családsegítő és gyermekjóléti szolgálat.

Fontos, hogy a tapasztalatok összegezésre kerüljenek. Ennek ismeretében valósulhat meg a tanulók célirányos fejlesztése, segítségnyújtása. Ebben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek, aki a családlátogatások, fogadóórák, szülői értekezletek megszervezésével kapcsolatot tart a szülőkkel, a nevelési tanácsadóval, családterápiát szervez pszichológus közreműködésével, és kiscsoportos foglalkozások keretében művészetterápiát kezdeményez, ezzel koordinálja a fejlesztésben, segítségnyújtásban résztvevők munkáját, igénybe veszi az iskolában működő gyermekvédelmi felelős szakvéleményét és együttműködik az érintett pedagógusokkal.

2.10 Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek.

Az első évfolyam megkezdése előtt a Baranyai Pedagógiai Szolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja és a siklósi Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján az iskolánk számára körvonalazódik, hogy a leendő tanulók közül kikkel kell sajátos módon foglalkozni. E szakvélemények alapján kezdődik el az iskolában a tanórán belüli differenciált foglalkozás illetve a szakvéleményben foglaltak alapján az egyéni fejlesztés alkalmazása. Az egyes szakvélemények létjogosultságának lejártakor további kontrollvizsgálatra irányítjuk tanulóinkat.

2.10.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek:

  • szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, a gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadóval,
  • felzárkóztató órák,
  • napközi otthon,
  • fejlesztő foglalkozások,
  • családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése,
  • szülői értekezletek, fogadóórák.

2.10.3 Az integrált sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása

  • Az egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai munka megszervezése a tanulók fejlődési ütemének figyelembe vételével.
  • Az osztályban tanító szaktanárok egyeztetése az SNI tanulókkal szemben támasztott differenciált követelmény és értékelési rendszerről a gyógypedagógusok véleményének figyelembe vételével.
  • Az egyéni fejlesztő foglalkozásokon való részvétel biztosítása egyénileg vagy kiscsoportos tanulásszervezési formában a fejlesztő pedagógus a gyógypedagógus és a művészetterapeuta irányításával.
  • A felzárkóztató foglalkozásokon, a tanórán tanultak átismétlése, elmélyítése.
  • Rendszeres konzultáció a sajátos nevelési igényű tanulók szüleivel, az otthoni segítségnyújtás módjainak megbeszélése.
  • A továbbtanulás segítése, a sajátos nevelési igényű tanulók megfelelő pályaorientációja.

2.10.4 A szegregált sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása.

Intézményünkben az SNI tanulók tagozatán 2 összevont tanulócsoport működik. A tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján kerültek a csoportokba. Oktatásuk a részükre megállapított Fogyatékos Tanulók Iskolai Oktatásának Tantervi Irányelvei szerint folyik. Szegregáció a tanórák többségében történik, kivéve a testnevelés 1., 5. osztályát a mindennapos testnevelés bevezetésével, és a horvát nyelvoktatást a 2. osztálytól, mivel ezeken az órákon integráltan végezzük nevelésüket, oktatásukat. Pedagógiai tevékenységünk fontos részét képezik a habilitációs és rehabilitációs órák egyéni és kiscsoportos formában. Fontos megemlíteni, hogy az informatikai oktatás tantárgyi órakeretben folyik az 5. osztálytól kezdődően és elhelyezésük egy épületben, lokális integráció keretében történik.

2.10.5 A tanulási nehézséggel küzdő tanulók tehetséggondozásának formái.

Minden tanulónak meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelő teljesítményt nyújtson és önmagához viszonyított mértékben fejlesszük ismereteit, képességeit, készségeit. A nemzeti köznevelésről szóló törvény kiemelten foglalkozik az e körbe tartozó tanulók tehetséggondozásával.

Ennek formái intézményünkben:

  • zeneiskolai képzés,
  • néptánc-oktatás,
  • sportfoglalkozások,
  • könyvtári szolgáltatások,
  • tanulmányi- és sportversenyek,
  • idegennyelv-oktatás (horvát),
  • informatikai oktatás tanórán,
  • iskolai, iskolán kívüli fellépések, szereplések.

2.10.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek.

  • A hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulókat a központi költségvetésből gyermekvédelmi kedvezményben részesítik, ezzel segítve étkeztetésüket, tankönyvellátásukat, a művészeti iskolai nevelésben-oktatásban való részvételüket.
  • A Szebb Jövő Alapítvány anyagi segítséget nyújt a rászorulóknak a tanulmányi versenyeken, kirándulásokon, nyelvvizsgán való részvételhez, táborozáshoz
  • A pályázati lehetőségeket kihasználva eszközvásárlással igyekszünk jobb tanulási feltételeket teremteni tanulóinknak.
  • A lehetőségekhez mért anyagi támogatással biztosítjuk, hogy – anyagi okból – táborból, vagy erdei iskolából senkinek se kelljen itthon maradnia.
  • A tartósan rossz anyagi körülmények között élő tanuló felszereléssel, ruhával történő ellátását a szülők közösségének bevonásával megszervezzük.
  • Olyan kedvezményeket próbálunk szerezni, amelyek hozzásegítik tanulóinkat kulturális igényeik minél kevesebb költséggel járó kielégítéséhez.
  • Iskolai könyvtár igénybe vétele, színházi kapcsolatok.

A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Rászorultságuk felismerése után az iskolának, az önkormányzatnak csökkenő anyagi lehetőségei vannak a rászorultak támogatására. Ezek formái a következők:

  • 50%-os étkezési hozzájárulás korlátozott számú tanuló részére,
  • alkalmi segély nagyobb családi kiadás támogatására,
  • a művészeti iskolai képzésben testvérek esetében az egyik testvér csökkentett térítési díjat fizet.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.11 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.

A gyermekvédelem feladata, hogy a gyermeket körülvevő elsődleges környezet (család) és a másodlagos környezet (iskola) harmonikus működését, együttműködését támogassa; a konfliktusokat megelőzze, valamint a mai kialakult problémák megoldását segítse. A tanuló biológiai és pszichés fejlődése azon múlik, hogy milyen az a közeg, amelyben él. A harmonikus fejlődéshez biztonságot nyújtó emberi kapcsolatokra, szeretetteljes légkörű családra, a szeretetből fakadó rend, fegyelem és teljesítmény egyensúlyát megteremtő iskolára van szüksége. Sajnálatos módon manapság a családok igen nagy hányada nem tudja, vagy nem akarja a nevelésben rá váró elsődleges szerepet betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de teljes mértékben képtelen a családi nevelés hiányát pótolni. Szám szerint is emelkedik a gyermek- és ifjúságvédelmi segítséget igénybe vevő tanulók száma. Közismert tény, hogy egy-egy család válsága, a szüleik válása esetén a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerülnek. Ebben a helyzetben megkülönböztetetten fontos a lelkiismeretes, a tanulókra egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége. Iskolai szinten a teendőket a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Munkájába négy problémakör tartozik:

  • szociálisan rászoruló gyerekek,
  • családi gondokkal küszködő gyerekek,
  • képességhiányos, pszichés zavarokkal küszködő gyerekek,
  • a tanulói bántalmazás, a deviáns viselkedésformák észlelése esetén koordinálja az osztályfőnökök tevékenységét a probléma megoldása érdekében.

Ez a négy terület sokszor összefügg egymással. Minden esetben megfelelő szűréssel, majd arra épülő mentális és szociális segítségnyújtással lehet a komolyabb bajt megelőzni, a fejlesztést elkezdeni. A munka fő célja a prevenció, azaz a gondok olyan stádiumban való felismerése, amikor a baj még megelőzhető.

A megelőzés lehetőségei:

  • fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetés: segítés a személyes problémák megoldásában,
  • kapcsolattartás a családdal,
  • segítés a hiányosságok pótlásában,
  • szoros együttműködés a gyermekjóléti és családvédelmi szervezettel és az önkormányzat gyámügyi szakembereivel,
  • felzárkóztatás (a nevelési, beilleszkedési és a tanulási zavarokkal küzdők külön segítése),
  • a tehetséges tanulókkal való megkülönböztetett bánásmód,
  • a pályaorientáció, a továbbtanulás segítése,
  • művészeti iskolai nevelés-oktatás lehetővé tétele,
  • az egészségnevelési feladatok teljesítése, különösen a rendszeres testedzés biztosítása.

2.11.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény minden korábbi oktatással kapcsolatos törvénynél nagyobb hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra. Újdonság, hogy a kiemelt figyelmet érdemlő tanuló, illetve a különleges bánásmódot igénylő gyermek címszó alatt sorolja fel a törvény a kiemelten tehetséges tanulót is. A tanulók többségében rejlik valamilyen – az átlagot meghaladó – képesség, tehetség, amelyet felismerve tovább fejleszthetünk, ezáltal fejlődik személyiségük, motiváltabbá válnak más jellegű feladatok megoldásában is. Nem helyes, ha megelégszünk a képességéhez viszonyított gyengébb teljesítménnyel, de nem helyes a túlzott elvárás sem, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A tehetséggondozás feladata, hogy a jó képességű diákok az átlagnál nagyobb, a saját szintjüknek megfelelő terhelést kapjanak. Ezt szolgálja a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, az iskolai, a járási, megyei és az országos versenyekre való felkészülés, a szorgalmi és pluszfeladatok adása, illetve a szaktanárral folytatott rendszeres konzultációk. Az alapfokú művészeti nevelés-oktatás kettős célt szolgál. Egyrészt minden jelentkező tanulót a képességeinek megfelelően bevezet az adott művészeti ágba. Ennek fő célja az, hogy az iskolából kikerülve amatőrként tovább művelhesse azt. A tehetséges gyerekek szakirányú továbbtanulásra való felkészítése külön feladat. Ezt a tanárok személyre szabott oktatói munkája segíti, amely alkalmazkodik a diák képességeihez. A tanulóknál mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minél több versenyen, hangversenyen, kiállításon, fellépésen vegyenek részt.

2.11.2 A tehetségfejlesztés formái:

  • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
  • csoportbontások (magyar, matematika, testnevelés, idegennyelv),
  • szakkörök,
  • versenyek, vetélkedők, bemutatók,
  • középiskolai előkészítő,
  • IKT technológia alkalmazása,
  • pályázatok,
  • a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítése,
  • a művészetoktatásban az országos tehetségpont hálózathoz csatlakozás,
  • Harkányi Diáksport Egyesülettel való együttműködés.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.12 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái.

Az iskola önmagában nem tudja megoldani a nevelő-oktató munkában meghatározott feladatokat. A szülőn, a tanulón, a pedagógusok kívül az intézménynek széles partneri kapcsolatrendszert kell kiépítenie a fenti cél teljesítése érdekében.

Ezek az alábbiak:

  • gyermekjóléti és családsegítő szolgálat,
  • szakmai és szakszolgálatok,
  • iskola-egészségügyi szolgálat,
  • kisebbségi önkormányzatok,
  • civil szervezetek (Szebb Jövő Alapítvány, Harkányi Diáksport Egyesület, Harka művészeti csoport),
  • középfokú oktatási intézmények,
  • helyi, járási, megyei rendőrkapitányság.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

  • az igazgató legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésen,
  • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a vezetőségi ülésén és a faliújságon, valamint az iskolarádión keresztül,
  • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat – megfelelő módon – szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők útján közölhetik az igazgatóval, az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató és az osztályfőnökök tájékoztatják:

  • Az igazgató legalább, félévente egyszer az SZMK választmányi ülésén,
  • Az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:

  • családlátogatás: a gyermek családi hátterének megismerése, tanácsadás,
  • szülői értekezlet: folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása, a szülők kéréseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetés felé,
  • fogadóóra: személyes találkozás, közvetlen tájékozódás,
  • nyílt tanítási nap: a szülő betekintést nyer a nevelő-oktató munka mindennapjaiba, megismeri a tanítási órákon folyó munkát,
  • írásbeli tájékoztatás.

A szülői értekezletek, nyílt napok, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestülettel.

2.12.1 Kapcsolattartás az iskola partnereivel.

  • a) Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat: az érintett tanulókkal való folyamatos kapcsolattartás, intézkedés.
  • b) Szakmai és szakszolgálatok: a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók szűrése, felülvizsgálata, fejlesztése egyénileg meghatározott időpontban; a pedagógus továbbképzési igény szerinti teljesítése.
  • c) kisebbségi önkormányzatok: a német és a horvát nyelvoktatás segítése, főként az ének, zene, tánc, hagyományőrzés népismereti elemek gyakorlásával.
  • d) civil szervezetek:
  • Szebb Jövő Alapítvány: a rászoruló tanulók anyagi támogatása, táborozáshoz, versenyhez való részvételhez, üdültetéshez
  • Harkányi Diáksport Egyesület: a tanulók sportolási igényeinek biztosítása a különböző szakosztályokban.
  • Harka művészeti csoport: a népzene és a néptánc iránt érdeklődőknek fellépési lehetőség biztosítása.
  • e) középfokú oktatási intézmények: a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése évenként egy alkalommal – pályaválasztási szülői értekezlet megszervezésével – tájékoztatás 10-15 középfokú intézmény képviselőjének részvételével,
  • f) iskola-egészségügyi szolgálat: az iskola a teljes körű egészségnevelési programjában való folyamatos közreműködés,
  • g) helyi, járási, megyei rendőrkapitányság: az iskolarendőri szolgálat biztosítása, a DADA program szervezése,
  • h) tankerületi igazgatóság.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.13 A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatban.

A köznevelés rendszerében döntésre jogosult személy vagy szervezet hoz döntéseket az iskolai élet különböző területeiről, amelyben érintettek a tanulók is. Pedagógiai munkánkban fontos szerepet kap a demokrácia értékeinek megismertetése, az iskolai élet demokratikus gyakorlatának biztosítása. Ez megnyilvánul a döntések előtti véleménynyilvánításban és a döntési folyamatban egyaránt. A köznevelési törvény 48. p. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3.4.5. p. rendelkezik az iskolai munkaterv, az SZMSZ és a Házirend tekintetében a diákönkormányzat véleményezési, a 3/2012. (VI.8.) EMMI rendelet 4. p. pedig a diákönkormányzat döntési jogosultságáról az egy tanítás nélküli munkanap programjának megtervezése és lebonyolítása tekintetében.

2.13.1 A diákönkormányzat véleményezési jogköre az alábbi területekre terjed ki többek között:

  • a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozataláról,
  • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámoló elkészítéséről,
  • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséről, megszervezéséről,
  • tanórán kívüli foglalkozások megszervezéséről.

ezek közül:

  • szakkörök,
  • versenyek,
  • kirándulások,
  • túrák.

szabadidős programok összeállításáról:

ezek közül:

  • Magyar Dal Napja,
  • Magyar Könyv Napja,
  • Magyar Nyelv Napja,
  • a hangszeres bemutatók megszervezésében,
  • a gyermeknapi program összeállításában és lebonyolításában,
  • a Márton-napi projekthét lebonyolításában,
  • az iskolai munkaterv egyéb programjainak összeállításában és lebonyolításában.

2.13.2 Döntési jogkörrel rendelkezik:

  • saját szervezeti életük tervezésében, szervezésében,
  • a tisztségviselők megválasztásában,
  • a DÖK szervezeti és működési szabályzata elkészítésében,
  • az éves munkatervünk elfogadásában,
  • az éves diákközgyűlés összehívásában,
  • a tanév rendjében meghatározott egy tanítás nélküli munkanap programjának összeállításában és lebonyolításában,
  • a játékos heti péntek délutánok megtervezésében és megszervezésében,
  • a sulirádió és faliújság szerkesztésében.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.14 A tanulmányok alatti vizsga szabályzata.

A tanulók osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy osztályozó vizsgán, különbözeti vizsgán, pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanulók értékelésének fontos szempontja, hogy folyamatos legyen és az osztályzatok és az érdemjegyek megállapításánál figyelembe kell venni a tantervi követelmények teljesítése mellett egyéni fejlődésüket is.

A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

1. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló:

  • akit felmentettek a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
  • akinek engedélyezték, hogy tanulmányi követelményének az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • aki a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület határozata alapján osztályozóvizsgát tehet.

2. Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló:

  • aki átvételét kéri az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

3. Pótló vizsgát tehet az a tanuló:

  • aki a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, illetve a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

4. javító vizsgát tehet az a tanuló:

  • aki a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

Osztályozó vizsgát intézményünkben a tanulók az alábbi tantárgyakból tehetnek:

Alsó tagozat:

  • magyar nyelv és irodalom,
  • idegen nyelvek,
  • matematika,
  • környezetismeret.

Az első évfolyamon bármely tantárgy követelményeit nem teljesítő tanulók az évfolyamot megismételhetik.

Felső tagozat:

  • magyar nyelv és irodalom,
  • idegen nyelvek,
  • matematika,
  • történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek,
  • természetismeret (5-6. évf.),
  • biológia-egészségtan (7-8. évf.),
  • fizika (7-8. évf.),
  • kémia (7-8. évf.),
  • földrajz (7-8. évf.),
  • hon- és népismeret (5. évf.),
  • informatika (5-8.évf.).

2.14.1 A tanulmányok alatti vizsga követelményei.

  • a) Minimum követelmény: a helyi tantervben meghatározott vizsgarészekből a tantervi minimum tudásszint teljesítése.
  • b) Optimum követelmény: a helyi tantervben meghatározott vizsgarészekből az elégséges szint felett teljesítők érdemjegyekkel történő minősítése.

2.14.2 Az Alapfokú Művészeti Iskola vizsgarendszere.

  • a) különbözeti vizsgát tehet a tanuló:
  • alapfokú művészeti iskolába történő felvételi esetén, amikor a jelentkező magasabb évfolyamra kéri felvételét,
  • b) művészeti alapvizsgát tehet a tanuló:
  • az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően,
  • c) művészeti záróvizsgát tehet a tanuló:
  • a továbbképző évfolyam elvégzését követően.

2.14.3 Az Alapfokú Művészeti Iskola vizsgarendszerének követelményei.

Az Alapfokú Művészeti Iskola helyi tantervében tanszakokra meghatározott követelmények szerint. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának eljárásrendjét és egyéb szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet „A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok” című fejezet tartalmazza.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.15 A tanulói felvételi, átvételi kérelmek sorrendjére vonatkozó helyi szabályok.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 45. paragrafusa rendelkezik többek között a tankötelezettség kezdetéről. Ennek értelmében „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a Szakértői Bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban.”

A tankötelezettség teljesítése a tanév első napján kezdődik.

Az iskolai beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:

  • a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
  • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás – az igazolás lehet: óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadó keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény, a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.

Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A jelentkezők képességeit az adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógusokból álló bizottság méri fel.

Az Nk.t. 50 p (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola körzetében van. Az iskola körzetébe az alábbi települések tartoznak: Harkány, Ipacsfa, Kovácshida, Drávacsepely, Drávaszerdahely, Csarnóta, Márfa, Túrony, Rádfalva.

Ha az iskola az összes felvételi kérelmet nem tudja teljesíteni, akkor az érintett tanulók közül sorsolással dönt.

Sorsolás nélkül is felvehető:

  • sajátos nevelési igényű tanuló,
  • különleges helyzetben lévő tanuló:
  • szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő,
  • testvére az adott intézmény tanulója,
  • munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található,
  • az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint amennyiben az általános iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, annak sorrendje:

  • a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló,
  • az alapfokú művészeti iskolába jelentkező tanuló,
  • a horvát és német nemzetiséghez tartozó tanuló,
  • a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével dönt az igazgató.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.16 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.

Az iskolában minden évben előfordulnak gyermekbalesetek, amelynek okai között a figyelmetlenség, az intézményi védő, óvó előírások figyelmen kívül hagyása és a baleset-biztonsággal kapcsolatos szokások, magatartásformák alkalmazásának hiányosságai állnak. A balesetek megelőzése érdekében bővíteni kell a tanulók baleset-megelőzési ismereteit a közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés és áramütés, az esés és az elsősegélynyújtási alapismeretek témakörében. Tudatosítani kell tanulóinkban az elsősegélynyújtó feladatait:

Baleset észlelése esetén:

  • felmérni a helyzetet, gyorsan és biztonságosan,
  • amennyire lehet megállapítani a sérülés természetét, amelyben a balesetes szenved,
  • azonnal elvégezni a fontossági sorrend betartásával a helyes és halaszthatatlan beavatkozásokat,
  • intézkedni arról, hogy a sérült minél előbb orvosi ellátásban részesüljön,
  • a sérülttel maradni mindaddig, amíg átadhatja őt a megfelelő személynek.

2.16.1 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának területei.

  • A tanítási év első napján osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök tartsanak oktatást baleset-megelőzési és elsősegélynyújtási ismeretekről.
  • A leginkább balesetveszélyes tantárgyakat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tanító pedagógusok is balesetvédelmi és elsősegélynyújtási oktatást tartsanak a tanév első tanóráin.
  • Az alsó tagozatos tanulók részvétele a „Veletek értetek” megyei szervezésű baleset-megelőzési programon.
  • A napköziben tanító pedagógusok is segítsék a tanulók ezirányú ismereteinek bővítését.
  • A biológia-egészségtan tanterv részeként a 8. évfolyamon „Összhangban a környezettel az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként foglalkozzanak elsősegélynyújtási ismeretek oktatásával.
  • A természetismeret tantárgyak tanmenetei is tartalmazzanak elsősegélynyújtási alapismereteket.
  • Az osztályfőnöki órák tematikájába – az első osztálytól felmenő rendszerben és koncentrikusan bővülő ismeretanyaggal – épüljenek be az elsősegélynyújtási alapismeretek.
  • Az iskola-egészségügyi szolgálat minden évben – a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve – előadások és módszertani foglalkozások tartásával bővítse a diákok ez irányú ismereteit.
  • Az intézmény évente szervezzen projektnapot az elsősegélynyújtási alapismeretek alkalmazása érdekében.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


2.17 Az alapfokú zeneiskolai művészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszere.

2.17.1 Az alapfokú zeneiskolai művészeti tevékenység célja:

  • A zenei nevelés iránt érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztése, ezzel biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.
  • A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat. A tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja képességeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
  • A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására.
  • A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészeti megjelenítés módját ismertetik meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

2.17.2 A zeneoktatás általános feladatai:

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése, hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszeri különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása.

  • A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségeinek megalapozása és kifejlesztése.
  • Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.
  • A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.
  • A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.
  • A kortárs zene befogadására, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelés.
  • A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyak, könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés, a társművészetek iránti nyitottság kialakítása.
  • A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulása.
  • Közreműködés az intézmény és a város kulturális rendezvényein.
  • Cserekapcsolatok hazai és külföldi zeneoktatási intézményekkel.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3. Az iskola helyi tanterve.

3.1 A választott kerettanterv megnevezése.

Az OFI által kiadott kerettanterv.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.2 A tantárgyak rendszere és óraszámai.

Az alábbi óraterv 2012. szeptember 1-jétől az első és ötödik évfolyamokon kerül bevezetésre felmenő rendszerben.

Tantárgyak 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály
Óraszámok
Nemzetiségi Nemzetiségi Nemzetiségi Nemzetiségi
Magyar nyelv és irodalom 9 8 9 8 8 7 8 7
Idegen nyelv 2 3 3
Nemzetiségi nyelv 5 5 5 5
Nemzetiségi népismeret 1 1 1 1
Matematika 5 5 5 4 5 4 5 5
Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 2 2
Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1
Rajz- és vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1
Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5
Összesen: 24 29 26 28 26 27 27 29

A 110/2012. (VI.4.) számú Kormányrendelet 8. szakasz (3) bekezdése alapján a nem nemzetiségi tanterv szerinti óraszámok az 5. és 6. évfolyamon heti 3 órával, a 7. és 8. évfolyamon heti 2 órával növelhetők.

Tantárgyak 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály
Óraszámok
Nemzetiségi Nemzetiségi Nemzetiségi Nemzetiségi
Magyar nyelv és irodalom 5 4 4 4 4 4 4.5 4.5
Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 2 2 2.5 2.5
Idegen nyelv 4 4 4 4
Nemzetiségi nyelv 5 5 5 5
Nemzetiségi népismeret 1 1 1 1
Matematika 5 5 5 5 5 5 4.5 4.5
Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1
Természetismeret 2 2 2 1
Fizika 2 1 1.5 1.5 1.5 1.5
Biológia 1.5 1.5 1.5 1.5
Kémia 1.5 1.5 1.5 1.5
Földünk és környezetünk 1.5 1.5 1.5 1.5
Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1
Rajz- és vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1
Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1
Hon- és népismeret 0.5 0.5
Mozgókép és médiaismeret 0.5
Összesen: 29.5 30 30.5 30 32 34 33 34.5

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.3 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.

Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk, melyet az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. Pl.: testnevelési felszerelés, rajzfelszerelés, fejlesztő eszközök az SNI tanulóknál, kísérleti eszközök, stb. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges, kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok véleménye alapján határozzuk meg az iskola helyi tanterve alapján. A következő tanév előírt taneszközeiről a szülőket minden év májusában szülői értekezleten tájékoztatja az iskola.

A tantestület a tankönyvek, munkafüzetek, segédanyagok, feladatlapok kiválasztásához az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

  • A helyi tantervben rögzített elsajátítandó műveltséganyag.
  • Az óratervben szereplő egyes évfolyamok, tantárgyak óraszámai.
  • Az adott tantárgy pedagógiájának való megfelelés (betűméret, ábrák, rajzok, vázlatok, képletek).
  • A pedagógus módszertani szabadsága a hatékony ismeretátadás, készségfejlesztés, képességkibontakoztatás érdekében.
  • Azokat a taneszközöket részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
  • A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk. Új taneszközöket, csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
  • A taneszközök beszerzésekor a szülők anyagi helyzetét is figyelembe vesszük.
  • Az iskolai könyvtár állományába került taneszközöket a nehéz anyagi helyzetben lévő tanulók – a gyermek és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják.
  • Törekszünk a digitális információhordozó eszközök minél szélesebb körű alkalmazására, a célirányos pályázatból szerzett anyagi források felhasználásával.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai.

A NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak:

Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai:

  • 1-4 évfolyam.
  • 5-8 évfolyam.

3.4.1 Az 1-2 évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása.

Az alsó tagozat (1-4 évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. Ebben a szakaszban fontos a tanulási módszerek kialakítása. Az ismeretszerzésben nagy jelentősége van annak, hogy fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Ez azért is fontos, mert ezáltal a figyelem tovább fenntartható, kialakul a tanulókban a kötelességérzet, a bizonyítási vágy, amely megalapozza az iskolai fegyelmet. Ezáltal mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

3.4.2 A 3-4 évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása.

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. Ebben a szakaszban az ismeretátadásban egyre nagyobb teret kapnak a tevékenységközpontú tanulási technikák. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. A tanulók szociális kompetenciájának fejlesztéséhez előtérbe kerül a koopertatív tanulásszervezési technika alkalmazása. Mindezek segítik a tanulási motiváció fenntartását, ezáltal hozzájárulhatunk a tanulói teljesítmények növeléséhez, a tanulási módszerek és szokások kialakításához, fejlesztéséhez. A NAT az első négy évfolyamot tekinti az első képzési szakasznak.

3.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása.

A felső tagozaton folyó nevelő-oktató feladatok elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A kognitív képességek fejlesztésével, a szóbeli, írásbeli ismeretszerzés bővítésével, a kommunikatív nyelvi kompetencia és az IKT technológiák alkalmazásával elérhető a kulcskompetenciák megalapozása. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele: az ismeretek tapasztalati megalapozásával és az ismeretszerzés deduktív módjának alkalmazásával elérhetjük a tanulói tudás megalapozását.

3.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása.

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás feladata – a változás és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessünk hangsúlyt a pályaválasztásra, a pályaorientációra. Ebben a szakaszban fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív technikákat és tanulásszervezési módokat. Fontos a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelésük. A nyolcadik osztály végére szeretnénk elérni, hogy a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával a mentális képességek célirányos fejlesztésével kialakuljon az önálló tanulás és az önművelődés igénye és ismerete.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. § 11. bekezdésében rendelkezik a mindennapos testnevelés bevezetéséről. Nappali rendszerű iskolai oktatás esetén azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik 2012. szeptember 1-jétől az első és az ötödik évfolyamon heti 5 testnevelés órát tanóraként, órarendbe építve kell megszervezni a tanulók részére, amelyek realizálására több lehetőség nyílik.

Tantestületünk a 2012. augusztus 31-i ülésén az alábbi megvalósítási lehetőséget fogadta el:

Az első és az ötödik évfolyamon hetente 4 testnevelési óra mellett 1 óra néptánc bevezetésére kerül sor. Mindezeket felmenő rendszerben vezetjük be.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül történő választás.

Pedagógiai programunk tartalmazza a megemelt óraszámokban tanított tantárgyakat (angol, német, matematika) és a nemzetiségi nyelvoktatást, ( német, horvát), és a zeneiskolai képzést is. Azok a szülők illetve tanulók, akik intézményünket választották egyben választási lehetőséget is kapnak az említett kínálatunk közüli választásra. A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor a tantárgyfelosztásnak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 tanítási órát kell tanítani. A pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. A választható foglalkozások közé tartoznak a heti 2-2 órás sporfoglalkozások. 2013. szeptemberétől az 1 és 5 évfolyamok felmenő rendszerben az erkölcstan illetve a hit- és erkölcstan tárgyak között választhatnak a tanulók illetve szüleik.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.7 A tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének módja, úgy mint írásban, szóban, továbbá formái, úgy mint diagnosztikus, szummatív, fejlesztő, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei.

3.7.1 A tanulók szóbeli, írásbeli értékelése.

Az iskola a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

  • Az előírt követelmények teljesítését a pedagógusok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

Az elméleti tárgyak ellenőrzésénél:

  • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül lehetőleg szóban és írásban is ellenőrzik,
  • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
  • A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a pedagógusok lehetőleg többször ellenőrizzék a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában
  • A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.

3.7.2 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon.

A nevelő-oktató munka alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő-oktató munka fejlesztésére.

Az értékelés formái:

  • A diagnosztikus értékelés során a tanár a tanulási folyamatban képet kaphat arról, hogy milyen szinten vannak a gyerekek ismeretei, tapasztalatai és innen indulva építi fel a tanulási folyamatot, figyel az egyéni különbségekre. Célszerű, hogy a tanulókról szerzett ismeretet a pedagógusok csak fogadóórán ismertetik a szülővel, de helyes az a gyakorlat is, ha önmaguknak feljegyzéseket készítenek a tanulóról. A diagnosztikus értékelés érdemjeggyel nem minősíthető.
  • A folyamat közbeni értékelés fejlesztő, tájékoztató jellegű. Figyelemmel kíséri, hogy hol tart a tanuló, mi az amit még nem sikerült elsajátítania, segíti a korrekciót. Ebben az esetben nem azt nézi, hogy a tanuló hány hibát ejtett, hanem a milyen hibákat ejtett kérdésre fókuszál, ennek megfelelően végez korrekciókat a tanulási folyamatra vonatkozóan, mi az amiben a tanulónak fejlődnie kell.
  • A szummatív értékelés egy-egy téma lezárását követő értékelés leggyakoribb formája. Célja, hogy osztályzattal értékelje a tanuló évközi és érdemjeggyel félévi és év végi teljesítményét.

Az általános iskola különböző évfolyamain és a tanulás különböző szakaszaiban megfelelő arányban alkalmazzuk az említett értékelési módokat.

Az első évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét rendszeresen értékeli. Célszerű a bemeneti méréseket diagnosztikus eszközökkel, az évközi felméréseket fejlesztő és szummatív formában értékelni, és a tanév végén illetve a 2. évfolyam első félévében szövegesen minősíteni. Az évközi szummatív felméréseket százalékos formában értékeljük. A tananyag nehézségi foka, a tanulók összetétele, fejlődési üteme alapján módosulhatnak a százalékos arányok.

Százalék Érdemjegy
0 - 39 1
40 - 59 2
60 - 74 3
75 - 89 4
90 - 100 5

A százalékosan nem értékelhető teljesítményeket érdemjegyekkel vagy kifejezésekkel minősítjük: kiváló, jó, megfelelő, gyenge.

A szöveges értékelés félévkor és év végén írásban az osztályszintnek megfelelően kidolgozott értékelőlapon történik. A tanulók bizonyítványába az kerül bejegyzésre, hogy a tantervi követelményeket: kiválóan, jól, megfelelően teljesítette, vagy felzárkóztatásra szorul. Az a tanuló, aki az első évfolyam követelményeit nem teljesítette a szülő kérésére az évfolyamot megismételheti. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A második év második félévétől a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben – az alsó tagozaton a készségtárgyak kivételével – minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az osztályzatok tükrözzék a tanulók érdemjegyekkel történő értékelését.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai:

  • jeles (5)
  • jó (4)
  • közepes (3)
  • elégséges (2)
  • elégtelen (1)

Az egyes tantárgyakból a tanulók dicséretben is részesíthetők. Nevelőtestületi dicséretben részesíthető az a tanuló, akinek magatartása és szorgalma példamutató, és legalább 3 tantárgyból dicséretben részesült.

3.7.3 A készségtárgyak értékelésének, osztályzásának szempontjai a felső tagozaton.

  • A tanulói teljesítmény hogyan és milyen szinten viszonyul a helyi tantervben előírt követelményekhez.
  • A tanuló teljesítményének értékelése folyamatos legyen érdemjeggyel, a minősítés félévkor és év végén osztályzattal történjen.
  • A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló évközi munkája alapján kell meghatározni.
  • Az érdemjegyekkel kialakított értékelés tükrözze a tanuló félévi, év végi minősítését. A minősítésnél fontos figyelembe venni a tanuló adottságait, a tantárgyhoz való hozzáállását, az önmagához viszonyított fejlődést és a pedagógiai hozzáadott értékeket.
  • Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés eszköze.

3.7.4 A készségtárgyak értékelése az alsó tagozaton.

Az alsó tagozaton a készségtárgyak szövegesen kerülnek értékelésre. Az értékelés minősítése: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

3.7.5 A tanulók magatartásának értékelése és minősítése.

  • Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében a következő kifejezéseket használjuk:
  • példás, jó, változó, rossz.
  • A 2. évfolyam év vége – 8. évfolyamon a
  • példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk.
  • 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén szövegesen, a 2. évfolyam vége – 8. évfolyamon érdemjegyekkel értékeli.
  • A magatartás félévi és év végi minősítését, osztályzatát az 1-8 évfolyamon az osztályfőnök a szöveges értékelés, illetve érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, értékelésről.
  • A félévi minősítést, osztályzatot az értesítőbe és az év végit a bizonyítványba és a törzskönyvbe be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

  • A házirendet betartja.
  • Tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik.
  • Kötelességtudó, feladatait teljesíti.
  • Önként vállal feladatokat és azokat teljesíti.
  • Tisztelettudó.
  • Társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkészen viselkedik.
  • Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz.
  • Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet.
  • Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

Jó (4) az a tanuló, aki:

  • A házirendet betartja.
  • Tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik.
  • Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti.
  • Feladatokat önként nem, vagy csak ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti.
  • Az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt.
  • Nincs írásbeli intője vagy megrovása.
  • Maximum 2 óra igazolatlan mulasztása van.

Változó (3) az a tanuló, aki:

  • Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be.
  • A tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik.
  • Feladatait nem minden esetben teljesíti.
  • Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva.
  • A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik.
  • 3-6 órát igazolatlanul mulasztott.
  • Osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki:

  • A házirend előírásait sorozatosan megsérti.
  • Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti.
  • Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen.
  • Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik.
  • Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza.
  • Több alkalommal igazolatlanul mulaszt.
  • Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok, minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok mérlegelése szükséges.

3.7.6 A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése.

  • Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében a következő kifejezéseket használjuk:
  • példás, jó, változó, hanyag.
  • A 2. évfolyam év vége – 8. évfolyamon a
  • példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2), érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk.
  • Az 1-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök a szöveges értékelés, az érdemjegyek, valamint a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, értékelésről.

A félévi és az év végi osztályzatot, minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

  • Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt.
  • Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi.
  • A tanórán aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi.
  • Munkavégzése pontos, megbízható.
  • A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz.
  • Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:

  • Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt.
  • Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik.
  • A tanórákon többnyire aktív.
  • Többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti.
  • Taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

  • Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől.
  • Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti.
  • Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik.
  • Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, minősítése gyenge.
  • Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

  • Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében.
  • Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg.
  • Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen.
  • Feladatait többnyire nem végzi el.
  • Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek.
  • A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül.
  • Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen, illetve minősítése sikertelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok és minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei.

Iskolánkban arra törekszünk, hogy minden tanuló a neki legmegfelelőbb szervezeti struktúrában a legoptimálisabb mennyiségű tananyagot kapja, a követelményeket is ehhez a feltételrendszerhez igazítjuk. Ezzel biztosíthatjuk önmagukhoz viszonyított fejlődésüket, a pedagógiai hozzáadott érték érvényesülését és a szorongásmentes oktatást.

3.8.1 Tanórán alkalmazott csoportbontás.

Az alábbi tantárgyakat tanítjuk csoportbontásban:

  • nemzetiségi nyelvoktatás (német, horvát): az első osztálytól felmenő rendszerben,
  • idegen nyelvoktatás (angol, német): a második osztálytól kezdődően felmenő rendszerben,
  • angol nyelv oktatás: a felső tagozaton,
  • matematika: a felső tagozaton,
  • testnevelés: a felső tagozaton fiú-lány bontásban.

Magasabb óraszámban tanítjuk:

  • nemzetiségi nyelvek: 6 óra (5 óra nyelvoktatás, 1 óra népismeret),
  • idegen nyelvoktatás:
  • 2 osztály: 2 óra,
  • 3-4. osztály: 3 óra,
  • 5-8. osztály: 4 óra,
  • matematika: 5-8. osztály: 5 óra.

Fontos még kiemelni, hogy a testnevelés keretében 2-4. osztályokban ősszel és tavasszal úszásoktatást, az 1-5. évfolyamon néptáncoktatást tartunk. A mindennapos testnevelés bevezetésével az 1 óra néptánc órát egész évben a testnevelés oktatás 4+1-es rendszerével oldjuk meg.

3.8.2 Tanórán kívüli tevékenységek.

a) Idegen nyelv és nemzetiségi nyelvoktatás:

  • nyelvi táborok,
  • külföldi nyelvtanfolyamok,
  • horvát és német nyelvterületi kapcsolatok,
  • tanulmányi versenyek,
  • az eredményes nyelvvizsgát szerzők növekvő száma.

b) Matematika

  • matematika szakkör,
  • középiskolák által szervezett tanulmányi versenyek,
  • országos levelezős versenyek.

c) Anyanyelv

  • helyi szervezésű, de a járás iskoláit mozgósító mesemondó verseny az alsósok, vers-és prózamondó verseny a felsős tanulók számára,
  • a középiskolák által szervezett tanulmányi versenyek,
  • levelező versenyek.

d) Testnevelés

  • mezei futóverseny (járási, megyei, országos),
  • atlétika egyéni és csapatverseny (járási, megyei, országos),
  • kézilabda (járási, megyei, területi),
  • duatlon (megyei, országos).
  • A Harkányi Diáksport Egyesület, mint együttműködő partner keretében:
  • asztalitenisz (járási, megyei, országos),
  • úszás (megyei, országos),
  • cselgáncs (megyei, országos).

Az évek óta működő tartalmi és szervezeti struktúra segíti a tanulók ismereteinek bővítését, képességeik, készségeik fejlesztését. Mindezek hozzájárulnak a tanórai tehetséggondozás megvalósításához, a reálisabb pályaválasztáshoz, a munkaerőpiacon való eredményesebb megmérettetéshez.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.9 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag.

Az idegen nyelvek oktatását iskolánkban kétféle formában végezzük. A szülők igényeit figyelembe véve német és horvát nyelvet oktatunk nemzetiségi nyelvként 5 órában. A nyelvoktatás mellett gondot fordítunk az adott nemzetiség hagyományainak, kultúrájának, néprajzának, ünnepeik, szokásaik megismertetésére is a népismeret keretében heti 1 órában. Ehhez segítséget kapunk németországi és horvátországi testvérvárosainktól. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetiségi oktatásban nem részesülő tanulók is megismerjenek valamennyit Dél-Baranya nemzetiségeinek kultúrájából. A nem nemzetiségi tanulók az ehhez tartozó műveltséganyagot az 5. osztályban tanított hon-és népismeret órákon sajátítják el. A tanórákon kívül az alsós és a felsős tanulóink néptáncórákon, énekórákon, iskolai rendezvényeken (Kitaibel-nap, horvát szavalóverseny, a német nemzetiség kultúrájához kapcsolódó Márton-napi projekthét) valamint a horvátországi testvériskolánkkal szervezett közös rendezvényeken ismerhetik meg a nemzetiségek népismereti tananyagának egy részét.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.10 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik.

  • az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,
  • a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

3.10.1 NETFIT mérések (kötelező).

A 2014 / 2015 tanévtől kezdődően országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának vizsgálatáról. A vizsgálatot az iskoláknak – az 1-4. évfolyamon tanulók kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulókra vonatkozóan a mindenkori tanév rendjéről szóló rendeletben foglaltak alapján kell megszervezniük az alábbi méréseket:

  1. testmagasság mérés,
  2. testtömeg – BMI mérés – testzsír mérés,
  3. hajlékonysági teszt: a térdhajlító izmok nyújthatósága,
  4. 20 m-es ingafutás: aerob kapacitás mérése,
  5. ütemezett hasizom mérés: a hasizom erő- állóképességének mérése teljes kifáradásig,
  6. törzsemelés: a törzsfeszítő izmok erejének mérése,
  7. ütemezett fekvőtámasz: a felsőtest izomerejének mérése kifáradásig,
  8. kézi szorítóerő mérése,
  9. helyből távolugrás: a láb robbanékony erejének mérése.

3.10.2 Atlétikai felmérések (javasolt)

  • 1-4 évfolyamon atletikus képességek mérése (60 m síkfutás, távolugrás, kislabdahajítás),
  • 5-6. évfolyamon atletikus képességek mérése (60 m síkfutás, távolugrás, kislabdahajítás, 600 m síkfutás),
  • 7-8. évfolyamon atletikus képességek mérése (100m síkfutás, távolugrás, kislabdahajítás, 800 m síkfutás, súlylökés).

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések diagnosztikus felmérések, a tanulók állapotának rögzítését mutatják, ezért azokra a tanulók osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményeihez viszonyított fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről-évre hozzáférhetőek legyenek. A mérés alapján a testnevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.11 Az iskola egészségnevelési elvei, a környezeti nevelés elvei, céljai és feladatai.

3.11.1 Az iskola egészségnevelési elvei.

Az iskola egészségnevelési programja tartalmazza az egészségnevelés kiemelt feladatait, a programban résztvevők körét, a tevékenységek megvalósításának módját, valamint a tevékenységi formákat, amelyek hozzájárulhatnak a tanulók egészséges életmódjának kialakításához, egészségének megőrzéséhez. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése, az ismeretekre épülő képességek és készségek kialakítása, és olyan környezeti körülmények megteremtése, amelyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét.

Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:

  • önismeret, önbecsülés megerősítése,
  • stresszkezelés,
  • konfliktuskezelés,
  • problémamegoldás, döntéshozatal,
  • elutasítási készségek fejlesztése,
  • egészséges táplálkozás,
  • rendszeres testmozgás,
  • higiénés magatartás,
  • tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásáról.

3.11.2 A iskola környezeti nevelési elvei, céljai és feladatai.

A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során.

Célunk olyan ismeretek, készségek és szemlélet kialakítása, amelyek:

  • segítik a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességek kialakításában,
  • támogatják a tanulókat azoknak a jelenlegi folyamatoknak a megismerésében, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak,
  • világossá teszik számukra a világunkat fenyegető veszélyek (pl. klímaváltozás, globális felmelegedés, légszennyezés, szélsőséges időjárási jelenségek, stb.) mibenlétét, az egyén felelősségét, lehetőségeit e folyamat lassításában, megelőzésében, az ellenük folytatott küzdelemben,
  • megértetik a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét,
  • elősegítjük, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése iránti igény váljék meghatározóvá,
  • rendszerszemléletre nevelés, amellyel képessé tehetjük tanulóinkat arra, hogy a tanórán szerzett ismereteiket összekapcsolják az élet valós dolgaival, problémáival,
  • a környezetért felelős, aktív kiscsoportos és tágabb közösségek kialakítása.

3.11.3 Környezeti nevelés az általános iskola 1 – 4. évfolyamán.

Az alsó tagozaton a tanulók természetszerűen fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait. A tiszta környezet (a mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapota) a mozgásigény kielégítése természetes állapot a tanulók hétköznapjaiban. A tanító egyben osztályfőnök is: az osztály életének szervezésében hatékonyan segíti a környezeti nevelést. A családdal való kapcsolata lehetővé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülőkre is hatással legyen.
A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét.
A magyar nyelv és irodalom órákon a versek, a történetek személyes hangon szólnak a gyerekekhez. Nagy íróink, költőink természetszeretete átsugárzik a tanulóra.
Vizuális kultúra tanítása során lehetőség nyílik a természet sokszínűségének, formagazdagságának tanulmányozására.
Az életvitel és gyakorlat órákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára.
Az ének-zene órákon tanult népdalokban gyakran jelenik meg a természet szépsége.
Testnevelés és sport órán közvetlenül találkoznak a természeti környezettel, amelynek tisztasága, rendezettsége közvetlenül is befolyásolhatja tanulóink teljesítményét.
A matematika tanulása közben tanulóink megismerkednek az őket körbevevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival.
A környezeti nevelés tanórán kívüli fontos színtere a délutáni szabadidős tevékenységek sora (a környezet tisztaságának óvása, növények gondozása, madarak etetése, az időjárás megfigyelése).

3.11.4 Feladataink az alsó tagozaton.

Első és második évfolyam:

  • fejleszteni a tanuló környezet iránti megismerési vágyát, nyitottságát,
  • elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára,
  • kielégíteni a gyermek kíváncsiságát,
  • kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékra.

Harmadik és negyedik évfolyam:

  • tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket,
  • kialakítani a csoportos és egyéni megismerés képességét,
  • az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét,
  • kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert.

3.11.5 Környezeti nevelés az általános iskola 5-8. évfolyamán.

A környezeti nevelés számos ponton kapcsolódik a reál-, a humán-, a technikai műveltséghez, az egészséges életmódhoz, de tartalma mégsem azonos azokéval. A környezeti nevelés nem magáról a természeti vagy humán környezetről szól, hanem az ember és a környezet kapcsolatáról.

Magyar nyelv és irodalom:

  • az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékek, azok harmonikus kapcsolatának megismerése,
  • hivatalos iratok készítésének elsajátítása (készségek, javaslatok, petíciók).

Történelem, társadalom- és állampolgári ismeretek:

  • a földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére,
  • a helyi történelmi értékek megismerése, védelme,
  • az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése, hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom területére.

Idegen nyelvek:

  • jól megválasztott szövegek feldolgozásával a természet szeretetére nevelés,
  • a nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti problémák megismerése, más országok hasonló problémáinak feltárása.

Biológia-egészségtan:

  • az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzői, az azok között lévő ok-okozati összefüggések,
  • a környezet-egészségügyi problémák megismerése, megelőzésük, illetve mérséklésük módjai,
  • ökológiai életmód kialakítása.

Kémia:

  • a tanulók figyelmének felhívása a kémiaipar jelentős környezetkárosító, valamint potenciális környezetvédő szerepére egyaránt,
  • az anyag- és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszere szemléletének kialakítása.

Természetismeret (5-6. évfolyam:

  • az egészséges, környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása,
  • környezettudatos döntések elősegítése,
  • a leggyakoribb környezetszennyezések megismerése.

Földrajz:

  • a földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére,
  • a regionális és globális problémák megismerése és a lehetséges megoldási módok számbavétele.

Fizika:

  • a környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése,
  • az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosításának megismerése,
  • a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóság, , valamint az élő és az élettelen közötti kölcsönhatások felismerése.

Matematika:

  • a környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása,
  • más tantárgyakban megismert környezeti összefüggések statisztikai módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése, elemzése.

Informatika:

  • a világháló használatával lehetőség nyílik a sokszínű információszerzésre az ember és környezete kapcsolatáról.

Technika, életvitel és gyakorlat:

  • annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre,
  • a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása.

Ének-zene:

  • a természet zenei ábrázolásának módjai,
  • a természet szépségének megjelenítése a népdalokban,
  • a zene közösségerősítő, közösségteremtő mozgások felismerése.

Vizuális kultúra:

  • a természeti és művészeti szépség sokaságának felismerése,
  • a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei.

Testnevelés és sport:

  • a környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés közötti összefüggések felismerése megértése,
  • a környezetszennyezés egészséget veszélyeztető hatásai a sport szemszögéből nézve.

Az osztályfőnök nevelőmunkája:

  • a tanórákon elsajátított ismeret szintézise, rendszerezése,
  • konkrét közösségi tevékenységek szervezése a tanulók környezetkultúrájának fejlesztése érdekében (osztályterem, az iskola épülete és –udvar rendben tartása, országjárások, kirándulások szervezése,
  • személyes példamutatás.

Tanórán kívüli környezeti nevelés színterei:

  • szakkörök.
  • vetélkedők, tanulmányi versenyek, kirándulások, projektnapok (Kitaibel-nap),
  • erdei iskola.

3.11.6 Feladataink a felső tagozaton.

Ötödik és hatodik évfolyamon:

  • képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult kötődést,
  • megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit,
  • tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzési készségét és képességét.

Hetedik és nyolcadik évfolyamon:

  • elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzéki kötődést,
  • fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán,
  • a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal,
  • a természet-közeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.

Néhány társadalmi csoport, különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók sok hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a szegregációmentes oktatás ebben fontos eszköz lehet.

A 2003 CXXXV. Törvény foglalja össze az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. A törvény szerint az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell az alábbiak szerint:

    az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
  • az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
  • az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
  • a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés.

Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az iskola nemzetiségi oktatást szervez, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását, feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.

3.12.1 Intézményi feladatok.

A rossz anyagi helyzetben lévő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái:

  • ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,
  • tankönyvvásárlási támogatás biztosítása,
  • tanulmányi kirándulások támogatása a „Szebb Jövő Alapítvány” által,
  • kedvezményes ebéd biztosítása,
  • javaslattétel rendszeres gyermekvédelmi támogatásra.

3.12.2 Pedagógiai, pszichológiai segítés.

  • Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele,
  • a DADA program keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az érintettek közreműködésével,
  • tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, egyéni fejlesztése, a Nevelési Tanácsadói szolgálat rendszeres igénybevétele,
  • folyamatos kapcsolattartás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal,
  • a pályaválasztás segítése szülői értekezletek megszervezésével és a megbízott középfokú intézmények képviselőivel, valamint a BMPSZSZSZK munkatársainak közreműködésével,
  • a nemzetiségi nyelvoktatás megszervezése (német, horvát),
  • csoportbontás megszervezése (német, angol, matematika, anyanyelv, testnevelés),
  • a magasabb óraszámban tanított tantárgyak (testnevelés kivételével az előzőek) tanítása lehetőséget biztosít a tanulók képességek szerinti oktatására,
  • rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel (fogadóórák, nyílt tanítási napok, szülői értekezletek, családlátogatások),
  • az alapfokú művészeti iskolai nevelés-oktatás megszervezése,
  • heterogén osztályszerkezet kialakítása,
  • a szegregáltan oktatott SNI-s tanulók integrálása a testnevelés tantárgyban az 1-5. évfolyamon, a horvát nyelvoktatásban a 2. osztálytól kezdődően és az informatikai oktatás tantárgyi órakeretben történő oktatása az 5. osztálytól kezdődően,
  • az SNI-s tanulók elhelyezése egy épületben lokális integráció keretében.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.13 Projektoktatás.

A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladatok megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Kiválóan alkalmas a tanulás tanulására. A témaegységet a tanulók az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben dolgozzák fel, amely eredményeként létrejött projekt további célok megvalósítását motiválják.

Intézményünkben évek óta alkalmazzuk a tanulásszervezésnek ezt a formáját az alábbiak szerint:

  • Márton-napi projekthét.
  • Karácsonyi projekthét.
  • Március 15-i projekthét.
  • Kitaibel projekthetek.
  • Halloween projekt napok.
  • „Napsugaras ősz” – nyugdíjas pedagógusokat és a nagyszülőket köszöntő projekt nap.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.14 Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének formái, rendje.

3.14.1 Formái, rendje.

  • Szóbeli (bármikor alkalmazható):
  • felelet,
  • kiselőadás.
  • Írásbeli:
  • diagnosztizáló mérés (bármikor alkalmazható),
  • formatív (tudáspróba, írásbeli felelet) bármikor alkalmazható,
  • szummatív (témazáró, nagydolgozatok) az adott fejezet, témakör végén, összefoglalás után alkalmazható.
  • Írásbeli és szóbeli:
  • fejlesztő (tájékoztató jellegű, hogy hol tart a tanuló) bármikor alkalmazható.

3.14.2 Korlátai.

  • Alsó tagozaton egynél, felsőben kettőnél több témazáró dolgozatot nem lehet egy nap íratni. A tanulóknak a témazáró időpontját egy héttel előre jeleznie kell a pedagógusnak.
  • A félév illetve az év vége előtt egy héttel a pedagógusok már nem kérhetnek a tanulók osztályzatát eldöntő írásbeli, vagy szóbeli számonkérést.
  • A hét első napján, az alsó tagozaton egynél, a felsőben kettőnél több írásbeli számonkérés nem lehet.

3.14.3 A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya.

  • A diagnosztizáló méréseket a pedagógusok nem értékelhetik érdemjeggyel, hiszen csak tájékozódó jelleggel íratják.
  • A félévi és év végi osztályzatok eldöntésénél szummatív (témazárók) osztályzatai nagyobb súllyal bírnak.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.15 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei.

  • A kiadott feladat az adott tárgy aznapi anyagához kapcsolódjon.
  • Adjon lehetőséget a folyamatos gyakorlásra, a képességeknek megfelelő differenciálásra.
  • A napközis nevelővel való egyeztetés után, az egyéni differenciálást is lehetővé tegye.
  • A napköziben, illetve a tanulószobán egy nap másfél óra a tanulásra fordított minimális idő.
  • Hétvégére a szaktanár vagy a tanító ajánlása alapján gyakorlásra lehetőséget adó feladatot kaphatnak a tanulók.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...


3.16 A tanulók magasabb évfolyamra lépésének szabályai.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.

  • A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie minden tanulónak a továbbhaladáshoz, kivéve a hit- és erkölcstant, ahol félévkor és év végén az a szöveg kerül bejegyzésre, hogy a tanórákon „részt vett”.
  • Ha a tanuló a 2-8 tanév végén legfeljebb három tantárgyból „elégtelen” osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet.
  • Ha a tanköteles tanuló 4 vagy több tantárgyból „elégtelen” osztályzatot kapott – és nem jogosult a Hídprogramban való részvételre – az évfolyamot megismétli.
  • az a tanuló, aki általános iskolai tanulmányait a tankötelezettség végéig nem tudja teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejezett be sikeresen, tanulmányait a Hídprogramban folytathatja.
  • Ha a tanuló nem szerezhet, vagy nem kíván alapfokú iskolai képzettséget szerezni , tanulmányait szintén a Hídprogramban folytathatja.
  • A Hídprogram megszervezése legalább nyolc tanuló egybehangzó igénye esetén a kormányhivatal feladata.
  • A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie:
  • ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
  • akinek engedélyezték, hogy a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • aki a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott,
  • aki magántanulói státuszt kapott.

A vizsgatárgyakat a „A tanulmányok alatti vizsga szabályzata” című fejezet tartalmazza.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...


Záradékok.

2. számú melléklet.

A kormány 7/2014. (I.17.) rendeletéből adódó intézményi feladatok

A kormány 7/2014 (I. 17) rendelete módosította a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendeletet. A rendelet értelmében az iskoláknak 2014. március 31-ig kell módosítani Pedagógiai Programjukat, amelyet a 2014 / 2015 tanév kezdetétől kell alkalmazni. Iskolánk a fenti rendeletnek megfelelően 2014 március 28-án az alábbiakban módosította Pedagógiai Programját, Helyi Tantervét.

1. melléklet a 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelethez

1. Az R. Mellékletének I.2.1. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok cím Az idegennyelv-oktatás alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az idegennyelv-oktatás"

Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik. Amennyiben az 1-3. évfolyam idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható, és az iskola pedagógiai programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása ezen évfolyamokon is megkezdhető. Intézményünkben az idegennyelv-oktatás a 2 osztálytól kezdjük. Az első idegen nyelv megválasztásakor – amely az angol, német, francia, továbbá a kínai lehet – biztosítani kell, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. A középiskolákban az érettségi idejére biztosítani kell az első idegen nyelv legalább B1 szintű elsajátítását. A középiskolákban második idegen nyelvként szabad választás szerint oktathatók a különböző nyelvek.”

(...)

3. Az R. Mellékletének II.3.4. EMBER ÉS TÁRSADALOM cím A) ALAPELVEK, CÉLOK alcím második bekezdését követő „Az Ember és társadalom műveltségi terület legfontosabb általános fejlesztési feladatai:” felsorolás a hetedik franciabekezdést követően a következő nyolcadik franciabekezdéssel egészül ki:

" – XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek megismertetése;"

4. Az R. Mellékletének II.3.4. EMBER ÉS TÁRSADALOM cím C) KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK alcím TÖRTÉNELEM Ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák pontot követő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

"

5 – 8. évfolyam

Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok

– Gyermekek nevelése, oktatása

– Falvak és városok, urbanizáció

– Hétköznapok és ünnepek

– Család, lakóhely helyzete, életformák

5 – 8. évfolyam

– Öltözködés, divat

– Betegségek, járványok

– Megkülönböztetés, kirekesztés >>

Társadalom és állam

– Uralkodók és államférfiak

– Birodalmak

– Kisebbség, többség, nemzetiségek>>

Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok

– Békék, háborúk, hadviselés

Egyezmények, szövetségek>>

Természet és technika kölcsönhatása

– A földrajzi környezet

– A természetformálás és -átalakítás hatásai

– Közlekedés, úthálózat, hírközlés

– Felfedezők, feltalálók >>

Kultúrák, vallások és eszmék

– Hasonlóságok és különbségek

– Népek és vallások egymásra hatása, együttélése

– A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók

– Történelemformáló eszmék>>

"

5. Az R. Mellékletének II.3.4. EMBER ÉS TÁRSADALOM cím C) KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK alcím TÖRTÉNELEM Kronologikus témák pontot követő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

5 – 8. évfolyam

1. Az őskor és az ókori Kelet

1.1. Az őskori ember világa.

1.2. Az ókori Egyiptom anyagi és szellemi az kultúrája.

1.3. Ószövetségi (a héber Bibliában olvasható) történetek.

1.4. Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek, vallások, építmények).

2. Az antikvitás

2.1. Az ókori görögök: istenek, hősök, tudósok, művészek és az olimpia.

2.2. A görög–perzsa háborúk és az athéni demokrácia.

2.3. Az ókori Róma alapítása és terjeszkedése.

2.4. Hadvezérek, uralkodók az ókori Rómában.

2.5. Újszövetségi történetek.

3. A középkori Európa

3.1. A nyugati és a keleti keresztény államiság főbb jellemzői.

3.2. Az iszlám hódítás és kulturális hagyatéka.

3.3. A középkori élet színterei és szereplői.

3.4. A lovagi életmód és a keresztes hadjáratok.

4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába

4.1. Történetek és magyarázatok a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról.

4.2. Az államalapítás: Géza és Szent István.

4.3. Az Árpád-ház uralkodói, szentjei.

4.4. Károly Róbert és Nagy Lajos.

4.5. Hunyadi János a törökellenes küzdelmek élén.

4.6. Hunyadi Mátyás és udvara.

4.7. A mohácsi csata és következményei.

5. A világ és Európa a kora újkorban

5.1. A földrajzi felfedezések.

5.2. Vallási újítók (reformáció és katolikus megújulás).

5.2. Az atlanti hatalmak felemelkedése.

5.3. Fényes uralkodói udvarok.

5.4. Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában.

5.5. A felvilágosodás eszméi.

5.6. Az európai hatalmak és a gyarmatok, az észak- amerikai gyarmatok függetlenségi harca.

6. Magyarország a XVI–XVIII. században

6.1. A három részre szakadt ország, végvári küzdelmek.

6.2. Vallási megosztottság és függetlenségi törekvések.

6.3. Az Erdélyi Fejedelemség Bethlen Gábor idején.

6.4. Zrínyi Miklós, a hadvezér.

6.5. A Rákóczi-szabadságharc hősei.

6.6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Az ország új etnikai térképe, nemzetiségi viszonyok.

7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

7.1. A francia forradalom vívmányai. A terror. Napóleon.

7.2. Az ipari forradalom találmányai.

7.3. A magyar reformkor képviselői (Széchenyi, Kossuth, Kölcsey, Wesselényi).

7.4 A forradalom és szabadságharc résztvevői és kiemelkedő alakjai (magyarok, nemzetiségiek, más vallási-etnikai kisebbségek).

8. A nemzetállamok kora

8.1. Az egységes német nemzetállam létrejötte.

8.2. Polgárháború az Egyesült Államokban.

8.3. A megtorlás és a kiegyezés Magyarországon.

8.4. Magyarország fejlődése a dualizmus korában.

8.5. Az Osztrák–Magyar Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségek és más vallási- etnikai kisebbségek jogi, gazdasági és politikai helyzete és szerepe.

8.6. A tudomány és a technika fejlődése, birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért, élet a gyarmatokon.

9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében

9.1. Az első világháború jellemzői és következményei Európában és Magyarországon.

9.2. A trianoni országvesztés és következményei.

9.3. A nagy gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban és Európában.

9.4. Diktatúrák és diktátorok Európában.

9.5. A Horthy-korszak meghatározó vonásai és jelentős politikusai.

9.6. A trianoni határon túli magyarság sorsa a két világháború között.

9.7. A második világháború jellemzői és következményei.

9.8. Magyarország a második világháborúban.

9.9. A holokauszt Európában és Magyarországon.

9.10. Népek, népcsoportok, nemzetiségek hátrányos megkülönböztetése, kirekesztése, népirtások.

10. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében

10.1. A hidegháború: az Egyesült Államok és a Szovjetunió vetélkedése.

10.2. A kettéosztott Európa.

10.3. A harmadik világ, az arab államok, a modern Izrael Állam.

10.4. A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői Magyarországon.

10.5. 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei és céljai.

10.6. A Kádár-korszak jellemzői (a megtorlástól a rendszer bukásáig).

10.7. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon.

10.8. A szomszédos országokban élő magyarság sorsa.

11. A globalizálódó világ és Magyarország

11.1. Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai.

11.2. A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban.

11.3. Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció, klímaváltozás.

11.4. Az Alaptörvény, a jogállamiság intézményei a mai Magyarországon.

11.5. A gazdasági élet területei és a munka világa.

11.6. A magyarországi nemzetiségek és kisebbségek kultúrája, a roma/cigány népesség helyzetének változásai.

11.7. A szomszédos országokban élő magyarság sorsa a szovjet blokk felbomlása után.

"

6. Az R. Mellékletének II.3.5. EMBER ÉS TERMÉSZET cím A) ALAPELVEK, CÉLOK alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A) ALAPELVEK, CÉLOK

A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természethez fűződő közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton alapul. Olyan tudást kell építenünk, amely segíti természeti-technikai környezetünk megismerését, és olyan tevékenységre késztet, amely hozzájárul a környezettel való összhang megtalálásához és tartós fenntartásához. Ennek érdekében a tanulónak meg kell ismernie a világot leíró alapvető természettudományos modelleket, törvényeket és elméleteket, azok történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk vezető megismerési módszereket. Mivel a paradigmák, kutatási programok ma is változnak, a természettudományok tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy azok századok kollektív munkájával születtek meg, folyamatosan alakulnak, és sok esetben nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Láttatnunk kell azt is, hogy a természettudományok megfigyelések, kísérletek sorozatain keresztül kristályosodott, bizonyított alapvető igazságokra (elméletekre, törvényekre, szabályokra) épülnek. A természettudományok fejlődésének jellemzőit és módszereit az iskolai oktatás és nevelés során is figyelembe kell venni. A tanulókat meg kell ismertetni a tervszerű megfigyeléssel és kísérletezéssel, az eredmények ábrázolásával, a sejtett összefüggések matematikai formába öntésével, ellenőrzésének, igazolásának vagy cáfolatának módjával, a tudományos tényeken alapuló érveléssel és a modellalkotás lényegével.

A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása a természettudományos és műszaki kutatások és azok eredményeinek alkalmazása nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos műveltségen alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. A gazdaság, a versenyképesség számára létfontosságú a kellő számú és felkészültségű műszaki szakember.

A természettudományok tanítása során alapvető a tudományágak pontos és részben elkülönült fogalomhasználata. A természettudományi nevelésnek ugyanakkor elő kell segítenie a közvetített tudás társadalmi érvényesülését is. Ezért a természettudományos oktatás és nevelés sem a tartalmak, sem a módszerek tekintetében nem szorítható be kizárólag a szaktudományok szűken értelmezett kereteibe. Az iskolai oktatásnak és nevelésnek olyan, természettudományos módszerekkel vizsgálható kérdésekkel is foglalkoznia kell, amelyeket a társadalom és a gazdaság adott időben és helyen felvet, amelyek befolyásolják az egyén és a közösség jelenlegi életét, illetve hatással vannak a jövő alakulására. Ilyenek például az egészségmegőrzéssel, a természeti forrásokkal való fenntartható gazdálkodással összefüggő problémák. Cél, hogy a tanulók cselekvő közreműködőivé váljanak a tanulási folyamatnak, egyben felkészüljenek az aktív állampolgári szerepvállalásra.

A természettudomány nemcsak ismeretek rendszere, az emberiség közös kultúrkincse, hanem magasan szervezett kollektív megismerési eszköz is. A közoktatásban folyó természettudományos nevelés a maga sajátos eszközeivel bepillantást enged a jelen főbb kutatási tevékenységeibe. Ahhoz, hogy a tudás személyessé váljék, a diszciplínák tudásrendszereit a tanulók igényeihez, életkori sajátosságaihoz, képességeik fejlődéséhez és gondolkodásmódjuk sokféleségéhez kell igazítani. Így felkelthető a tanulók érdeklődése, megalapozható a nem természettudományos pályát választók kellő tájékozottságának kialakítása, és – megkülönböztetett figyelemmel a tehetségek gondozására – elérhető a fiatalok egy részének természettudományokhoz köthető pályákra irányítása is. Erre az alapra épül a felkészítés a természettudományos és műszaki életpályákra is.

Az alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség tartalmi elemeit az iskolai nevelés során különféle kontextusokban, a mindennapi élet színtereihez és problémáihoz kapcsoltan kell feldolgozni. Így érhetjük el, hogy a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség hatékonyabban alkalmazható a mindennapi életben és a munka világában. A jól megtervezett kontextusok segítik a tanulói érdeklődés felkeltését és a tanulási célok elfogadását. Ezek az alábbiak szerint értelmezhetők:

Területek:

– Egészség (egészségmegőrzés, életmód, népegészség, orvostudomány)

– Természeti erőforrások (anyag- és energiahasználat, hatékonyság, a készletek kimerülése)

– Környezeti rendszerek állapota (modellek és előrejelzés, éghajlatváltozás, életközösségek sérülése, biodiverzitás csökkenése, szennyezés és hulladékok)

– A tudomány és a technika összefüggései (a tudományos eredmények alkalmazása, technológiai rendszerek és hatásaik, a társadalmi kontroll szükségessége és mechanizmusai)

Szintek (dimenziók):

– Egyén (egyéni élethelyzet, személyes környezet; egyéni feladat és felelősség)

– Család (az egyén legszűkebb társas környezete, a háztartás szintje; közös szabályok, szoros együttműködés és felelősség)

– Helyi közösség (a lakókörnyezet, a település és régió környezete; együttműködés és kollektív felelősség)

– Társadalom (az ország, a nemzet szintje; egységes szabályozás és felelősség)

– Globális (a Föld globális rendszerei, a nemzetek közössége; nemzetközi együttműködések, egyezmények, világszervezetek)

A fejlesztési feladatokat ezért olyan kulcsfogalmak köré szerveztük, amelyek elősegítik, hogy a közműveltségi tartalmak a fenti kontextuális területekbe és a tanulók életkori sajátságaiból következő szinteknek megfelelően ágyazódjanak be, illetve erősítik a természettudományos diszciplináris tantárgyak közötti kapcsolatokat, ugyanakkor nem akadályozzák a szaktudományok hagyományos rendszerének kiépítését.

Az önmagában is összetett funkciójú természettudományi nevelés – a többi műveltségterülethez hasonlóan – beágyazódik az iskola komplex személyiségfejlesztési folyamatába. Ennek feltétele az iskolai és azon kívüli tanulási környezet változatossága, az információforrások, az interakciós lehetőségek sokfélesége, az önálló, cselekvő tanulás lehetősége. A természettudományok tanításakor a tanulási környezetet úgy kell tervezni, hogy az támogassa a különböző aktív tanulási formákat, technikákat a tanulócsoport összetétele, mérete, a rendelkezésre álló lehetőségek függvényében. Az aktív tanulás konkrét módszerei (például a problémaalapú tanulás vagy a kooperatív munka) alkalmazását a fejlesztési feladat, az elsajátítandó tartalom és a tanulócsoport igényei szerint célszerű megválasztani.

A természettudományi nevelés a tanulókat aktív szerepvállalásra, a fenntarthatóságot támogató, önmagáért és a közösségért felelős életmód kialakítására készteti. A megalapozott természettudományos műveltség teszi lehetővé a félrevezetésen, manipuláción alapuló, illetve áltudományos megnyilvánulások felismerését és hárítását is."

7. Az R. Mellékletének II.3.5. EMBER ÉS TERMÉSZET cím B) FEJLESZTÉSI FELADATOK alcím első két bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A műveltségterület fejlesztési feladatai tudásterületekre tagolódnak. Az EMBER ÉS TERMÉSZET műveltségterület keretében tanított tantárgyakat az óratervi táblázat tartalmazza. A kialakított szerkezet egyrészt tudományágak szerint szerveződik, másrészt támogatja az egységes természettudományos szemléletet, és egyben hangsúlyozza a kiemelt fejlesztési célokat. Segíti a részletes fejlesztési feladatok, valamint a közműveltségi tartalom koherens szemléletű és célszerű meghatározását: kiemelt hangsúlyt helyez azokra a tantárgyközi együttműködést lehetővé tevő kapcsolódási pontokra, melyek az egyes szaktárgyi területek közös tudásépítő munkáját támogatják. Olyan általános képességeket fejleszt, mint az elvonatkoztatás, az általános törvényszerűségek felismerése, a logikai következtetés, az adatok értékelése, a valószínűségi gondolkodás fejlesztése, a változók vizsgálata, az adatok, tények és a magyarázatok megkülönböztetése, a speciális (technikai, gazdasági, társadalmi, etikai) alkalmazások, kapcsolódások felismerése; mások nézőpontjainak értékelése, a saját nézőpont kifejtése, valamint a tudományos közösség szerepének elismerése, a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.

A fejlesztendő készségek és képességek a természettudományos műveltség megszerzését, gyakorlati alkalmazását teszik lehetővé. Maga a fejlesztés tartalomba ágyazottan történik, a természettudományok közös kulcsfogalmaihoz, az alapvető törvényekhez, elméletekhez és a fontosabb modellekhez kapcsolódva. A természettudományos műveltség fejleszti a kommunikáció, a lényeglátás, a strukturálás, az osztályozás, a fogalom-meghatározás, a rendszerszerű megfigyelés, a kísérletezés, a mérés, az adatgyűjtés és -feldolgozás, a következtetés, az előrejelzés, a bizonyítás és cáfolás készségrendszerét. Mindezek a tevékenységformák alkalmasak arra is, hogy a közműveltségi tartalmi elemek elsajátítása mellett a természettudományos gondolkodáshoz nélkülözhetetlen mennyiségi szemléletet is fejlesszék."

8. Az R. Mellékletének II.3.10. TESTNEVELÉS ÉS SPORT cím A) ALAPELVEK, CÉLOK alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A) ALAPELVEK, CÉLOK

Az iskolai testnevelés és sport – mozgásos tevékenység lévén – ismeretrendszerével, értékeivel, illetve funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. Megkülönböztetett részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek, az intézményi komplex mozgásprogramnak, valamint a személyiségfejlesztésnek és a tehetséggondozásnak.

A rendszeres fizikai aktivitás jelentős szerepet játszik a magyar társadalom jövője szempontjából, nevezetesen az egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló, számos, nem fertőző népbetegség (túlsúly, kövérség, szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok, szenvedélybetegségek) elsődleges megelőzésében. A motoros képességfejlesztéssel a fittség szervi megalapozása (keringés, vázizomzat, csontozat, ízületi mozgékonyság) is a prevenciót szolgálja. A tanulók képessé válnak saját fittségi szintjüket értékelni, saját szintjüknek, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő fejlesztő hatású mozgásprogramot kidolgozni, illetve azt végrehajtani. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A mozgásaiban művelt egyén a széleskörű mozgásképesség- és mozgáskészség-bázisát képes változó körülmények között tudatosan, tervezetten a mindennapi egészségfejlesztés és – megőrzés szolgálatába állítani.

Összefoglalva a fentieket a műveltségi terület egyik stratégiai célja a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre szocializálása. Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás élethossziglan igényt teremt az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre.

A testnevelés és sport műveltségi terület másik stratégiai célja a motoros műveltség eszközeivel történő személyiségfejlesztés. A motoros tanulás, a motorikus cselekvésbiztonság fejlesztése folyamatában fejlődnek a tanulók személyes készségei, képességei, kompetenciái.

A műveltségterületi motoros cselekvések a problémamegoldó és kritikus gondolkodás valamint a kreativitás fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Az önismerettel, az önkontrollal, a szabálykövető magatartással együtt a feladatorientált kapcsolatteremtés és együttműködés szintje is fejlődik. Az egyéni és közös célok eléréséért, a közösségi sikerek együttes megélése során a testnevelés és sport a küzdeni tudásra, a kudarc és a monotónia tűrésére is nevel. A személyiségfejlesztő hatása eredményeként a tanulók stabilan képesek követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat, a megmérettetést és az értékelést. Nélkülözhetetlen a mozgástanulás szerepe a saját testkép megismerésében és a testtudat kialakításában.

A fenti stratégiai célok megvalósulásához szükséges a játék- és sportkultúrában való jártasság, valamint az igény az egészséges és esztétikus test, a biomechanikailag helyes testtartás, az egészségközpontú tevékenységrendszer kialakítására és fenntartására. A testnevelés és sporttevékenységek révén a tanulók gyakorlatias és a mindennapokban is hasznosítható tudást szereznek a rendszeres fizikai aktivitás előnyeiről és hatásairól, ezáltal fejlődik egészségi és edzettségi állapotuk, személyiségük, megbecsülik a teljesítményekhez szükséges erőfeszítéseket.

Az iskolai testnevelés és sport adja a bázisát a sporttörténeti hagyományokkal rendelkező, sikerekben gazdag nemzeti élsportnak. A harmadik stratégiai cél a tehetséggondozás, a sportban tehetségesek felkarolása - a tanuló erős és gyenge oldalát egyaránt támogatva, segítve.

A magyar és egyetemes sport hagyományai és értékei, illetve élsportolóink példaértékű teljesítményének megismerése segíti a nemzeti azonosságtudat fejlesztését, az emberi teljesítmény elismerését. A hazai és világversenyek figyelemmel kísérése támogatja a morális értékeket, a fair play szellemének érvényesülését, valamint az európai és az egyetemes közösséghez való tartozást.

A differenciálás és a motiváció a tanulóközpontú fejlesztés kiemelt alapelvei. Az esélyegyenlőséget biztosító elv figyelembe veszi a gyermekek testi, lelki és szociális állapotának természetszerű különbözőségeit, eltérő fejlődési lehetőségeit. A testnevelés és sport a tanulási nehézségek kezelésében – a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek fejlesztésében – és a társadalmi integrációban betöltött szerepe, mint alapelv, szintén hangsúlyos.

A testnevelés és sport műveltségterület kiemelt operatív céljai:

– A mozgáskészség fejlesztése, a fitnesz és edzettségi szint fejlesztése, amely szoros kapcsolatban áll a rendszeres preventív fizikai aktivitással (természetes mozgások, helyes testtartás kialakítása és fenntartása, motoros képességek fejlesztése, a terhelés összetevői és jelentősége, testtömegindex, táplálkozás és egészségmegőrző szokásrendszer).

– A motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, amelyek a sportági készségek kialakítását eredményezik (technika, taktika).

– A testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése (bemelegítés, terhelés és fejlesztési összetevők, gyakorlás, mérés és értékelés; játékokkal és sportágakkal kapcsolatos szabályismeretek, sporttörténeti ismeretek).

– Részvétel a szabadidős, diák- és versenysportban, sportágválasztás, a kiválasztás és utánpótlás-nevelés elősegítése révén olyan képességek és készségek kialakítása, amelyek élethosszig tartó rendszeres fizikai aktivitást eredményeznek.

– Személyiségfejlesztés, szociális és érzelmi képességek fejlesztése, erősítése (siker és kudarc, győzelem és vereség feldolgozása, szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás, konfliktuskezelés, a csapathoz tartozás érzelmei, az együvé tartozás erősítése; testtudat), a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása.

– Preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése (mozgásszükséglet-kielégítés szokásai, egészségkárosító motoros tevékenység tudatos elkerülése, egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és szokások, sporttevékenységgel kapcsolatos egészségügyi szokások)."

9. Az R. Mellékletének II.3.10. TESTNEVELÉS ÉS SPORT cím C) KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"C) KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1–4. évfolyam

A legfontosabb időszak a motoros képességek és készségek fejlesztésében, az egészségtudatos testnevelési és később sportolási szokások kialakítása, a sportmozgás megszerettetésének érdekében.

1. Mozgásműveltség, mozgáskultúra.

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség.

– Képességfejlesztő, fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével.

– Egyszerű alapformájú, erősítő és nyújtó hatású gimnasztikai gyakorlatok.

– A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását célzó speciális mozgásanyag.

– Motoros tesztek, állapotfelmérés

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás.

– Hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes mozgásformák.

– A természetes mozgásformák alkalmazása, gyakorlása és továbbfejlesztése:

– torna jellegű feladatmegoldásokban;

– atlétikai jellegű feladatmegoldásokban;

– sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladataiban;

– önvédelmi és küzdő jellegű feladatokban;

– vízbiztonságot kialakító és úszó gyakorlatokban;

– gyermektáncokban.

Játék

– Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhető játékok.

– Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok.

– Alkotó, kreatív és kooperatív játékok.

– Sportjáték-előkészítő (kis) játékok.

– Népi gyermekjátékok.

Versenyzés

– Egyszerűsített szabályokkal zajló sportági versenyek versenyhelyzetekben.

– Sor- és váltóversenyek.

– Egyszerűsített sportági versenyek.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés.

– Egyedül, párban és csoportban egészségfejlesztő preventív, szokásjellegű motoros tevékenységformák.

– Stressz- és feszültségoldó alapgyakorlatok.

– Higiéniai ismeretek tudatos alkalmazása.

– Baleset-megelőzés, motoros tevékenységek során bekövetkező egyszerű sérülések kezelése.

2. Ismeretek, személyiségfejlesztés.

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség

– Motoros képességek rendszeres mérése tesztekkel, ezek hatása az önértékelésre és önkontrollra.

– A helyes testtartás szerepe az énkép és testkép kialakításában.

– A rendszeres testedzés hatása a szervezetre, felelősségvállalás.

– Az edzettség és a teljesítmény a mindennapokban és a sportban.

– A képességfejlesztés lehetőségei eszközzel és eszköz nélkül.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

– Térbeli tudatosság (elhelyezkedés a térben, mozgásirány, horizontális síkok, útvonal, kiterjedés).

– Energiabefektetés tudatossága (idő, gyorsaság, erő, állóképesség).

– Eszközre és társra vonatkozó térbeli, időbeli és dinamikai viszonyok szerepe.

– Kommunikációs szabályok, formák és jelek.

– Kognitív, emocionális és szociális funkciók szerepe a mozgástanulásban, mozgásérzékelésben és alkotótevékenységben.

Játék

– Játékfeladatok az érzelmek és a motiváció szabályozásáért.

– Játékszabályok hatása a döntéshozatalra, szabálykövetésre és szabálytudatosságra.

– Játéktípusok, játékstratégiák, élményszerűség, öröm a társas tevékenységekben.

– Személyes és társas folyamatok szerepe a játékban és a konfliktuskezelésben.

Versenyzés

– Sportági alapismeretek és alkalmazásuk.

– Egyszerű sportági szabályok és versenyszabályok a sportversenyeken.

– Sportszerűség, példakép a sportban.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés.

– Higiéniai alapismeretek mint felelősségtudatos szokásrendszer.

– Helyes testtartás, gerincvédelem és egészségtudatosság.

– Egészség, sport, életviteli és életmód alapismeretek, környezettudatosság.

– Biztonság, baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási alapismeretek.

– A stressz- és feszültségoldó alapismeretek.

5 – 8. évfolyam

A jól megalapozott koordinációs és kondicionális képzésre épülhet a diák- és szabadidős sport, illetve a tehetségesek és elhivatottak számára az élsporti utánpótlás-nevelés technikai-taktikai képzése. Komplex értelmezéssel bővül az egészségtudatos, aktív életvezetés tudásbázisa.

1. Mozgásműveltség, mozgáskultúra.

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség.

– Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés a természetes mozgásokra építve egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül, illetve különböző eszközök segítségével.

– Általános és konkrét sportági tevékenységre vonatkozó kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.

– Aerob és anaerob képességfejlesztés.

– Gimnasztikasorok, gimnasztika kézi szerek használatával.

– Biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló tartásjavító torna.

– Izmok mobilizálása, nyújtása, erősítése, lazítása.

– Motoros tesztek, állapotfelmérés.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás.

– Természetes és nem természetes mozgásformák alkalmazása.

– Egyénileg, párban és csoportban végezhető sportágak technikai, taktikai elemei.

– Sportágspecifikus technikai, taktikai és versenyelemek egyedül, párban, csoportban, csapatban:

– torna és táncos jellegű feladatmegoldásokban;

– atlétikai jellegű feladatmegoldásokban;

– sportjáték-előkészítő feladatmegoldásokban;

– önvédelmi és küzdő jellegű feladatokban;

– úszáshoz köthető és vizes sportokban;

– alternatív környezetben űzhető sportokban;

– egyénileg, párban és csoportban végezhető mozgásrendszerek, sportágak elemeiben.

Játék

– Testnevelési és sportjátékok taktikai és stratégiai elemei.

– Sportági előkészítő kreatív és kooperatív játékok.

– Gyermekjátékok, népi játékok hagyományőrző mozgásos tevékenységek és élethosszig végezhető szabadidős tevékenységek.

– Labdás gyakorlatok, testnevelési játékok labdával (kézzel, lábbal, egyszerű eszközökkel), sportjátékok előkészítése céljából.

– A tanult sportági technikai-taktikai elemek alkalmazása játékhelyzetben.

– Technikai elemek alkalmazása játékszituációban és versenyhelyzetben.

– A tanulói kreativitásra épülő motoros játékok.

Versenyzés

– Egyénileg, párban és csapatban végrehajtható sportágak versenyei.

– Sportági versenyszabályoknak, technikáknak és taktikáknak megfelelő gyakorlása versenyhelyzetekben és versenyszabályoknak megfelelően.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés.

– Egyedül, párban, csoportban, csapatban végrehajtható egészséget megalapozó és fejlesztő motoros tevékenységformák.

– Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok.

2. Ismeretek, személyiségfejlesztés.

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség.

– Élettani (fiziológiai)optimális terhelés értelmezése és alkalmazása.

– Motoros képességfejlesztés és hatásrendszere az önismeretre, önkontrollra, önértékelésre.

– Motoros tesztek, állapotfelmérés, motoros mérés hatása az edzettségre, a motivációra és a monotóniatűrésre.

– A preventív mozgásműveltség fejlesztése gyakorlati tevékenységekkel.

– Testtudat, saját test és fejlesztő eljárások szerepe a fittségben, edzettségben, ízületi mozgékonyságban.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás.

– A térbeli, az energiabefektetésre vonatkozó tudatosság (idő, gyorsaság, erő, állóképesség) és a mozgás kapcsolatainak felismerése a természetes mozgásokban és a sportági alaptechnikákban.

– Célorientált motoros tevékenység, gondolkodás és kreativitás a motoros tanulásban.

– A mozgásképről külső és belső információk és jelek felismerése, összehasonlítása és kiválasztása.

– Mozgásspecifikus kommunikációs szabályok, formák, jelek és alkalmazásuk szerepe az önreflexióban és önkontrollban.

– A különböző technikák és taktikák rendszerének megértése és alkalmazása.

Játék

– Testnevelési és sportjátékok szabályainak rendszere, szabálykövetés.

– Játékszabályok és játéktípusok kapcsolatrendszere a döntéshozatallal, felelősséggel.

– Játékstratégiák, adaptív technika, taktika és konfliktuskezelés alkalmazásával.

– A sport- és olimpiatörténet, példaképek.

– Sportági előkészítő kreatív és kooperatív játékok.

– Népi játékok, hagyományőrző mozgásos tevékenységek, egyéni, páros és csoportos foglalkozásokban.

– Személyes és társas folyamatok megismerése, sikerorientáltság és konfliktuskezelés a játékban.

Versenyzés

– Sportágspecifikus alapszabályok, szabályrendszerek és sportszerűség.

– Sportágak, versenyszámok és teljesítményrendszerek.

– Olimpia- és sportágtörténeti alapismeretek, hagyományőrzés és minta.

– Híres magyar és nemzetközi sportolók tapasztalatai; minta és példakép.

– Esélyegyenlőség, fair play, teljesítmény.

– Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

– Életviteli alapelvek és szokásrendszerek: étrend, bioritmus, higiénia, médiatudatosság, szenvedélybetegségek.

– A primer prevenció szerepe az életvezetésben, baleset-megelőzésben.

– Fizikai fittségi és edzettségi szint: egészséges táplálkozás, napi rutinok, az elhízás megelőzése.

– A helyes testtartás és a gerincvédelem kapcsolata a motoros képességekkel, az egészséggel.

– A mozgásműveltség és mozgáskultúra fejlesztése.

– A rendszeres testmozgás és a sport hatása a szervezetre, az agresszió levezetésére és az önkontrollra, az önuralom kialakítására.

– Biztonság és környezettudatosság.

– A stressz- és feszültségoldás különböző formái.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...

3. számú melléklet.

45/2014. (X.27.) EMMI rendelet.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet módosító 45/2014. (X.27.) EMMI rendelet 5.6. szakasza szerint a sajátos nevelési igényű tanulók részére hátrányaik csökkentése, esélyegyenlőségük javítása érdekében fejlesztő programot kell kidolgozni a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján. A fejlesztés intézményünkben a különböző nevelési területekre és a kulcskompetenciák fejlesztésére irányul. A fejlesztéshez szükséges órakeretet szegregált tanulók esetében az összevont gyógypedagógiai osztályok óraterve, az integrált SNI tanulók részére az osztályok óratervei és az egyéni illetve kiscsoportos fejlesztő órák biztosítják.

Intézményünkben 2 szegregált SNI csoport működik. A csoportokba járó tanulók értelmi fogyatékossága a pedagógiai szakszolgálat által kiadott szakvélemény alapján organikus eredetű okokkal magyarázhatók.

Az integrált SNI tanulók fogyatékosságának típusai:

– F 81.3 Iskolai készségek kevert zavarai

– F 83 Kevert specifikus zavar

– F 83 Egyéb pszichés fejlődési zavar

– F 90.0 Figyelemzavar

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A megfelelő önismeret hozzájárul a társas kapcsolatok kialakulásához, amely alapját képezi a társadalomban való boldogulásnak. A tapasztalatszerzés módosult folyamatai, a kommunikáció esetleges nehezítettsége, a társas kapcsolatok alakulásának sajátos módja miatt szükséges a terület kiemelt, tudatos fejlesztése, a megvalósítható célok kitűzése, a reális értékelés, a pozitív megerősítés. A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagukhoz képest fejlődnek, érnek el sikereket.

A családi életre nevelés

Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb fokú önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidolgozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a munkaerőpiacon a teljes értékű munkavállalóként ellátható munkakörök megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság, valamint a konfliktusok kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-oktató munka fontos feladata. A családi szerepek sajátos nevelési igényű gyereket nevelő családok esetében is gyakran megváltoznak, emiatt a szerepek tudatosítása, a megfelelő önismeret és reális énkép kialakításával a családi élet jövőképének kialakítására kell törekedni.

Médiatudatosságra nevelés

Az SNI tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalom fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságát, a képességei hiányát érzi, hanem olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával eredményes és sikeres lehet, életminősége javulhat. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem szükség esetén a tanítási órákon és otthonukban is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a mozgásállapota miatt kézírásra képtelen, valamint a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára, sokszor a kapcsolatépítés- és tartás egyetlen csatornája. A médiatudatosságra nevelés az SNI tanulók esetében a tapasztalatszerzés hiányosságai miatt hangsúlyosabb az átlagosnál: kiemelten kell kezelni a valódi értékek bemutatását, a veszélyforrásokra való tudatos figyelemfelhívást.

A tanulás tanítása.

Az SNI tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek (típusának, csatornájának) megválasztására, ezzel elősegítve az önálló tanulás képességének kialakulását. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy gyakran a részképességek zavarai vagy hiányosságai is nehezítik a tanulás folyamatát. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, életszerű tartalommal a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el az egyéni tanulási formák kialakulásához.

Testi és lelki egészségre nevelés.

A testi és lelki egészségre nevelés során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék fogyatékosságuk okát és annak következményeit, az állapottal járó napi teendőket elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiénés szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra javasolt és nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra, tisztában vannak ezeknek az eszközöknek a karbantartásához szükséges napi teendőkkel. A tanulókban ki kell alakítani, hogy, ismerjék meg saját értékeiket, hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, képessé váljanak a környezet és munkaerő-piac elvárásainak megfelelő magatartásformákra, értékrend kialakítására, amely a társadalmi beilleszkedés alapját biztosíthatják. Elő kell segíteni, hogy fogyatékosságuk ellenére kialakuljon a fizikai aktivitásra, a szabadidő aktív eltöltésére kész, az egészséges életmód kialakulásához szükséges magatartás és szokásrendszer, a sportolás iránti szükséglet, az egészséges életvitel igénye.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség.

A másokkal való együttműködés a mindennapi élet megszervezéséhez nélkülözhetetlen, a társadalmi integráció kölcsönös alkalmazkodást, a fogyatékos tanulótól is aktív részvételt kíván.

Pályaorientáció.

A fogyatékos tanulók esetében a sikeres pályaorientáció nagyban függ a pszichés tevékenységek működésétől, ezért a reális pályakép kialakítása átgondoltabb előkészítő munkát kíván. A pályairányultsághoz nélkülözhetetlen képességek kialakításakor szükség lehet sajátos elő- és felkészítésre, azon képességek kialakítására, amelyek a saját adottságok felméréséhez és elfogadásához vezetnek, valamint azok egyeztetéséhez az elképzelésekkel és lehetőségekkel. A pályaalkalmasság vizsgálatakor indokolt lehet speciális szempontok figyelembevétele is.

Gazdasági és pénzügyi nevelés.

A tapasztalatszerzés hiánya, a nevelés során gyakran kialakuló másoktól függo életforma indokolttá teszi a terület hangsúlyozott fejlesztését. A gazdasági és pénzügyi ismeretek, a pénz világában való magabiztosság, az idegen nyelvi kommunikációs készség hozzásegítheti a fogyatékos tanulókat is az önállóbb életvitelhez.

Kompetenciafejlesztés.

Valamennyi kulcskompetencia fejlesztése beépül a fogyatékos tanulók sérülés specifikus pedagógiai fejlesztő folyamatába. A kompetenciafejlesztés folyamatában a tevékenységek kivitelezését, illetve a különböző helyzetekben való részvételt biztosító eljárások, technikák alkalmazása szükséges annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók is képesek legyenek a hatékony alkalmazkodásra, a környezet befolyásolására. A fogyatékos tanulók esetében, a gyors, cselekvőképes alkalmazkodás, illetve az élethosszig tartó tanulásra való felkészülés érdekében hangsúlyos a digitális kompetencia, az idegen nyelvi kommunikáció, a hatékony önálló tanulás, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése.

Anyanyelvi kommunikáció.

Az anyanyelvi kommunikáció teszi lehetővé a társas kapcsolatok kialakítását, a gondolatok közlését, az információ megszerzését és közvetítését – ezek mindegyike hatással van a sajátos nevelési igényű tanulók önálló életvitelének kialakítására, illetve szűkebb és tágabb környezetükbe történő beilleszkedésére. Amennyiben – a sérülés következtében – akadályozott a szóbeli, vagy az írásbeli kommunikáció, a képességek speciális módszerekkel történő fejlesztésére van szükség (térbeli tájékozódás, testséma, érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, nyelv- és beszéd stb.), mindig igazodva az értelmi állapothoz, illetve az életkorhoz. A szóbeli kommunikáció érintettsége esetén szükséges lehet a logopédiai kezelés, beszédterápia eljárásainak alkalmazása, súlyosabb esetben kiegészítő, kisegítő kommunikációs forma használata. Az írásbeli kommunikáció akadályozottsága a technikai eszközök (számítógép, adaptációk, kommunikátorok) használatával kompenzálható. A kifejező beszéd fontos alkotóeleme a mimika, a beszédet kísérő kéz- és testmozgások, melyek kivitelezésének akadályozottsága esetén a tanulók mozgásfejlesztésébe is integrálni kell mindezek fejlesztését.

Idegen nyelvi kommunikáció.

A terület kiemelt fejlesztése támogatja a sikeres munkaerő-piaci integrációt és a társadalmi beilleszkedést. Minden esetben a sérülésnek leginkább megfelelő tanulási módszer megválasztása szükséges. Differenciálásra, a tananyag és a taneszközök adaptálására leginkább az idegen nyelvi olvasás és írás bevezetése előtti oktatási időszakban van szükség. A testbeszédet és a mimikát csak részben lehet bevonni a nyelvtanulásba, ugyanakkor többször kerülhet sor egyéb nonverbális eszközök használatára. A mozgásos játékokban, feladatokban differenciálásra vagy adaptálásra lehet szükség. Az eljátszással, utánzással, hangeffektusokkal, manipulációval járó tevékenységekben és az azokkal kapcsolatos elvárásokban is az érintett gyermek képességeihez kell alkalmazkodni.

Matematikai kompetencia.

A problémamegoldó-képesség, az összefüggések felismerése és gyakorlati alkalmazása hozzájárul az önálló életvitel, az önrendelkező életforma kialakulásához, így a terület kiemelt fejlesztése indokolt. Az ismeretelsajátítás, képességfejlesztés során gyakran szükséges az adaptált, speciális eszközök alkalmazása.

Természettudományos és technikai kompetencia.

A kompetenciaterület a sikeres társadalmi integráció, illetve az önálló életvitel fontos részét képezi, így szükséges az egyéni képességstruktúrához igazodó fejlesztés, a hiányosságok pótlása, a nem megfelelően működő területek fejlesztése, kompenzálása, kiemelt figyelmet fordítva a tapasztalatszerzésre, a különféle tevékenységekben való tevékeny közreműködésre. Ugyanakkor a mozgáskorlátozott – és gyakran a kommunikációban is akadályozott – tanulók saját személyükkel, életvitelükkel kapcsolatos technikai kompetenciája fejlettebb is lehet, mint kortársaiké, mivel számukra ez a jobb minőségű élet feltétele.

Digitális kompetencia.

A digitális kompetencia megfelelő szintje biztosíthatja szinte valamennyi élethelyzetben az SNI tanulók részvételét. A nevelés-oktatás során az információs-kommunikációs technológiák használatának olyan szintű és minőségű elsajátítása szükséges, amely alkalmassá teszi őket az önálló ismeretszerzésre, az információk kritikus szűrésére, azok feldolgozására és kreatív használatára. A szóbeli vagy írásbeli kommunikációjukban akadályozott tanulók digitális kompetenciájának szintjét emeli, ha akadálymentes kommunikációjukhoz magas színvonalú, korszerű info-kommunikációs háttérrel rendelkeznek.

Szociális és állampolgári kompetencia.

A kompetenciaterületen megjelölt ismeretek, képességek, attitűdök kiegészülnek a tanulók testi funkcióiban, struktúráiban bekövetkezett károsodásokról megszerzett ismeretekkel, illetve az azok következtében szükséges kötelező tevékenységformák megismerésével, amelyek hozzájárulnak az egészséges életmód kialakulásához. A társadalomban való aktív részvétel megkívánja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét biztosító jogokról, az érdekvédelmi szervezetek működéséről, szerepéről elsajátított ismereteket, valamint a kölcsönös alkalmazkodás képességének kialakulását.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia.

A reális önismeret kialakítása, a megfontolt és minden körülményt figyelembe vevő pályaorientáció hozzájárulhat a megvalósítható pályakép, az önálló életvitel, az alkotó életforma kialakításához.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A művészi kifejezés és a kulturális életben való aktív részvétel az SNI tanulók számára is adott, egyben a tehetség kifejeződésének lehetőségét biztosítja a művészet bármely területén. Emiatt a terület fejlesztésének háttérbe kerülése semmilyen körülmények között sem indokolt, mindenképpen szükséges megtalálni a tevékenységet és részvételt biztosító – sokszor adaptált – eszközt, helyzetet.

Hatékony, önálló tanulás

A tanulási technikák ismerete, az önálló ismeretszerzés képessége hozzájárulhat a sikeres továbbtanuláshoz, ami megalapozhatja a későbbi munkába állást, az önálló életvitel kialakítását. A hatékony és önálló tanulási képesség kialakítása, a sajátos tanulási stratégiák megismerése kiemelten fontos, mivel lehetővé teszi, hogy a tanuló az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó saját készségeit, képességeit, attitűdjét jobban megismerje, ezzel is elősegítve a számára elérhető képzési lehetőségek megtalálását. A megfelelő motiváció kialakítása, a pozitív megerősítés, a kudarctűrő képesség fejlesztése hozzásegíti a fogyatékos tanulókat is az önálló tanulási képesség kialakításához.

A szegregált sajátos nevelési igényű tanulók óraterve.

Tantárgyak Az évfolyamok óraszámai
1 2 3 4 5 6 7 8
Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 5 5 4 4
Történelem és társadalmi ismeretek 0 0 0 0 2 2 2 2
Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4
Informatika 0 0 0 0 1 1 1 1
Környezetismeret 2 2 2 2 0 0 0 0
Természetismeret 0 0 0 0 2 2 3 3
Földrajz 0 0 0 0 0 1.5 1.5 1.5
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1
Rajz- és kézművesség 2 2 2 2 2 1 1 1
Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 1 2 2 3 3 4 4
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 0 0 0 0 1 1 1 1
Erkölcstan / Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1
Kötött óraszám 23 23 24 24 27 27.5 28.5 28.5
Kötelező óraszám 23 23 24 24 27 27.5 28.5 28.5
Habilitáció / Rehabilitáció 3 3 3 3 4 4 4 4
Összes 26 26 27 27 31 31.5 32.5 32.5

A szegregált sajátos nevelési igényű tanulók helyi tantervét Némethné Tóth Ágnes - Összevont gyógypedagógiai osztály tanterve 1-8. évfolyam – kiadvány tartalmazza.

Műveltségi területek és tantárgyak viszonya

Bevezető és kezdő szakasz 1 – 4. évfolyam

NAT műveltségi területek
(részterületek)
Tantárgyak - Szakaszok
Bevezető szakasz Kezdő szakasz
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
Ember és társadalom
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom
Matematika Matematika Matematika
Informatika - -
Ember a természetben
Ember és társadalom
Környezetismeret Környezetismeret
Művészetek
Ének - zene - tánc
Vizuális kultúra
Ének - zene
Rajz és kézművesség
Ének - zene
Rajz és kézművesség
Életvitel és gyakorlati ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika
Testnevelés és sport Testnevelés és sport
Néptánc
Testnevelés és sport
Néptánc
Élő idegen nyelv - Horvát
Erkölcstan / Hit- és erkölcstan Erkölcstan / Hit- és erkölcstan Erkölcstan / Hit- és erkölcstan

Alapozó és fejlesztő szakasz

5 – 8. évfolyam

NAT műveltségi területek
(részterületek)
Tantárgyak - Szakaszok
Bevezető szakasz Kezdő szakasz
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom
Matematika Matematika Matematika
Informatika Informatika Informatika
Ember és társadalom (hon- és népismeret) Történelem és társadalmi ismeretek (hon- és népismeret) Történelem és társadalmi ismeretek (hon- és népismeret)
Ember a természetben (hon- és népismeret) Természetismeret (hon- és népismeret) Természetismeret - Biológia, Egészségtan, Természetismeret - Fizika, Kémia
Földünk és környezetünk Földrajz Földrajz
Művészetek
Ének - zene - tánc
Vizuális kultúra
Ének - zene - tánc Ének - zene - tánc
Rajz és kézművesség
(Vizuális kultúra)
Rajz és kézművesség
(Mozgóképkultúra)
Életvitel és gyakorlati ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek
Testnevelés és sport Testnevelés és sport Testnevelés és sport
Emberismeret, etika Osztályfőnöki Osztályfőnöki
Erkölcstan / Hit- és erkölcstan Erkölcstan / Hit- és erkölcstan Erkölcstan / Hit- és erkölcstan
Élő idegen nyelv Horvát Horvát

...Vissza a tartalomjegyzékhez...