Kitaibel Pál Általános Iskola
és Alapfokú Művészeti Iskola

7815 Harkány, Arany János u 16.
tel/fax: (+3672) 480-125
e-mail: titkarsag@kitaibel-harkany.sulinet.hu

Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalomjegyzék



Bevezetés.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 7815 HARKÁNY Arany János utca 16. (intézmény szakmai alapdokumentumában meghatározott neve, címe) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

(Nkt. 25. § (1) bekezdés.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A SZMSZ célja, tartalma.

A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...




Jogszabályi háttér.

A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:

Törvények:

  • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.
  • 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről.
  • 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról.

Kormányrendeletek:

  • 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról.

Miniszteri rendeletek:

  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.
  • 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről.
  • 26/1997. (IX.3.) NM - rendelet iskola-egészségügyi ellátásról.
  • 277/1997. MKM rendelet a pedagógusok továbbképzéséről.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A SZMSZ hatálya.

A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti az előző SZMSZ.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





Intézményi alapadatok.

Intézményi azonosítók.

  • Neve: Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola.
  • Címe (székhely): 7815 Harkány, Arany János u. 16.
  • Telephelye : 7851 Drávaszabolcs Köztársaság tér 5.
  • Típusa: Többcélú intézmény, összetett iskola.
  • Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma.
  • Alapító jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások minisztere.
  • Alapító székhelye: 1055 Budapest Szalay utca 10-14.
  • OM azonosító: 027346.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...





Az közoktatási intézmény jellemzői.

Az irányító, fenntartó, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye:

  • Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Jogszabályban meghatározott alapfeladatai, az intézmény szakmai alapdokumentuma alapján:

  • 6.1.: 7815 Harkány, Arany János u 16.
  • 6.1.1: általános iskolai nevelés-oktatás,
  • 6.1.1.2: nappali rendszerű iskolai oktatás,
  • 6.1.1.2: alsó tagozat, felső tagozat,
  • 6.1.1.3: sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők),
  • 6.1.1.4: sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos),
  • 6.1.1.5: nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás),
  • 6.1.1.6: integrációs felkészítés,
  • 6.1.1.7: fejlesztő iskolai oktatás,
  • 6.1.1.8: képesség-kibontakoztató felkészítés,
  • 6.1.1.9: úszásoktatás, pedagógiai szakmai feladat, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
  • 6.1.2: Alapfokú művészetoktatás:
  • 6.1.2.1: zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: furulya, tanszak, fuvola tanszak, gitár tanszak, harmonika tanszak, hegedű tanszak, kamarazene tanszak, klarinét tanszak, kürt tanszak, szaxofon tanszak, trombita tanszak, ütő tanszak, zongora tanszak) új tanszakok: (akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, kamarazene tanszak, rézfúvós tanszak, vokális tanszak, vonós tanszak, zeneismeret tanszak).
  • 6.1.5.: iskolai könyvtár saját szervezetei egységgel.
  • 6.2.: 7851 Drávaszabolcs, Köztársaság tér 5.
  • 6.2.1: Alapfokú művészetoktatás:
  • 6.1.2.1: zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: furulya, tanszak, fuvola tanszak, gitár tanszak, harmonika tanszak, hegedű tanszak, kamarazene tanszak, klarinét tanszak, kürt tanszak, szaxofon tanszak, trombita tanszak, ütő tanszak, zongora tanszak) új tanszakok: (akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, kamarazene tanszak, rézfúvós tanszak, vokális tanszak, vonós tanszak, zeneismeret tanszak).


Jogállása:

Jogi személyiségű szervezeti egység.

Az intézményi bélyegzők felirata:

Kitaibel Pál Általános Iskola

és Alapfokú Művészeti Iskola

7815 Harkány, Arany János u 16.

Tel.:72/480-125˙72/580-067

1.


Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgató helyettesek, művészeti iskola intézményegység vezető, iskolatitkár.



Az intézményi működés alapdokumentumai.

  • szakmai alapdokumentum,
  • a pedagógiai program,
  • a tanév munkaterve,
  • jelen szervezeti és működési szabályzat,
  • a házirend.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...





Az iskola vezetése, közösségei, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok.

Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése.

Az intézmény szervezeti felépítése.

Az intézmény vezetősége.

Az igazgató a szervezeti séma szerint a támogató szervezettel, a helyettesek, a művészet iskola intézményegység-vezető és a munkaközösség-vezetők segítségével vezeti az intézményt.

Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:

  • az igazgatóhelyettesek,
  • a művészet iskola intézményegység vezetője,
  • munkaközösség-vezetők.

Az iskolában két intézményvezető-helyettes dolgozik, szakképzettségüknek és az általános iskolai nevelés-oktatás alapfeladatnak megfelelően az egyik helyettes az alsó tagozatot, a másik a felső tagozat munkáját koordinálja.

Az igazgatóhelyettesek és a vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.

A szervezeti felépítés:

A technikai és a konyhai dolgozók esetében a jelölt viszony nem alárendeltségi, hanem munkakapcsolati viszony.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...




Az intézmény vezetősége.

Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete.

A vezetőség tagjai:

  • az igazgató,
  • az igazgatóhelyettesek (alsós, felsős),
  • alapfokú művészeti iskola intézményegység-vezető,
  • a munkaközösség-vezetők.

Vezetői értekezlet.

A vezetői értekezlet az iskola vezetésével összefüggő tevékenységek koordinálását, előkészítését végző testület.

Tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a művészet iskola intézményegység vezetője.

Feladatai:

  • az iskola folyamatos szakmai és operatív munkájának biztosítása,
  • ellenőrzések, értekezletek, rendezvények, iskolai események előkészítése, tapasztalatainak megvitatása,
  • munkaerő-gazdálkodási, továbbképzési tervek elkészítése,
  • fejlesztési tervek elkészítése.

Vezetői értekezletet lehetőség szerint kéthetente tartunk.

A kibővített vezetői értekezleten a munkaközösség-vezetőkkel az igazgató által megállapított munkaprogram alapján szükséges esetekben és szükséges időközönként tanácskoznak. Az vezetői megbeszélések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre - napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívható az Intézményi Tanács elnöke, az iskolai érdekképviseleti szerv vezetője, a gyermekvédelmi felelős. A vezetői értekezletekről írásban emlékeztető feljegyzés készül.



Az intézményvezető.

A közoktatási intézmény vezetője:

  • felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,
  • a pedagógusok munkaviszonyának létesítése és megszüntetésén kívül gyakorolja a munkáltatói jogokat,
  • dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,
  • felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
  • jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
  • képviseli az intézményt.

Az igazgató feladatkörébe tartozik:

  • a nevelőtestület vezetése,
  • a nevelő és oktató munka irányítása, ellenőrzése,
  • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,
  • a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek figyelembevételével az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
  • a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése,
  • a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés.
  • kapcsolatot tart a járási tankerület vezetőjével.


A vezetési feladatok megvalósítása.

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás 5 évre szól.Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz.

Az igazgatóhelyettesek feladata:

  • közvetlenül irányítják a szervezeti egységükben folyó munkát,
  • képviselik az iskolát a közvetlen irányításuk alá tartozó területeken,
  • felelősek az általuk irányított évfolyamokon folyó szakmai munkáért és a közvetlen irányításuk alá tartozó feladatok ellátásáért,
  • segítik az igazgató vezetői tevékenységét.

Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.



A vezetők helyettesítési rendje.

Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolják a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a művészeti iskola intézményegység vezetőjének feladata. A vezetők távolléte esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást - az igazgatót az alsós munkaközösség (az 1-4. évfolyamon), illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője (az 5-8. évfolyamon) helyettesíti. A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.

Az intézményen belül működő egységek kapcsolatának rendjét és az információáramlást az értekezletek rendje és rendszere határozza meg, azaz:

ÉrtekezletRésztvevőkGyakoriság
VezetőiIgazgató
Igazgatóhelyettesek
Művészeti Iskola vezetője
Pedagógus szakszervezet vezető
Közalkalmazotti Tanács elnöke
Havonta kétszer
Munkaközösség-vezetőiIgazgató
Igazgatóhelyettesek
Szakmai munkaközösség-vezetők
Havonta egyszer
MunkaközösségiMunkaközösség-vezető
Munkaközösség tagjai
Havonta egyszer
Nevelőtestületi értekezletNevelőtestület tagjaiJogszabály szerint, kéthavonta legalább egyszer

Az értekezletekről írásban emlékeztető készül, amelyből egy példányt az irattárba kell elhelyezni és iktatószámmal ellátni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a megbeszélés témáját, az ott született állásfoglalásokat, döntéseket, a résztvevőkről pedig jelenléti ívet kell készíteni.

Megbeszélések céljai:

  • kölcsönös tájékoztatás az aktuális intézményi történésekről,
  • megbeszélések eredményeinek, döntéseinek ellenőrizhető rögzítése,
  • dolgozók érdemi tájékoztatása,
  • az elmúlt időszak ellenőrzésen alapuló értékelése,
  • következő időszak elvárásainak és tennivalóinak konkrét, határidővel és felelős megnevezésével történő kijelölése.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A kiadmányozás szabályai.

1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá.

2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által - aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott eseti írásos nyilatkozatban - megjelölt vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek.

3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

  • az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím),
  • az irat iktatószáma,
  • az ügyintéző neve.

4. A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:

  • az irat tárgya,
  • az esetleges hivatkozási szám,
  • a mellékletek száma.

5. A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni.

6. A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadmányozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Baloldalon „A kiadmány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A képviselet szabályai.

1. A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre.

2. Az intézmény képviseletéről a fenntartó - indokolt esetben - meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet.

3. Az intézményvezető a képviseleti jogát - aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában - az általa kijelölt személyre ruházhatja át.

4. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában - amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel - a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak.

5. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:

Jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében:

  • tanulói jogviszonnyal,
  • az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával,
  • munkáltatói jogkörrel összefüggésben.

Az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján, hivatalos ügyekben:

  • települési önkormányzatokkal való ügyintézés során,
  • állami szervek, hatóságok és bíróság előtt,
  • az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt.

Intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során:

  • a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal,
  • más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel,
  • az intézmény belső és külső partnereivel,
  • az intézmény székhelye szerinti egyházakkal munkavállalói érdekképviseleti szervekkel.

Sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra.

Az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele.

6. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat - tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.

7. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje.

Az ellenőrzés alapvető célja, hogy biztosítson kellő mennyiségű és mélységű információt az oktató-nevelő munka tartalmáról és színvonaláról, az iskola belső működéséről. Ennek ismeretében - a hibák okainak feltárásával és a javítás lehetőségeinek kidolgozásával - folyamatosan növelje a hatékonyságot.A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órák mellett kiterjed az egyéb foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét, ütemezését az évente elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet az éves munkaterv elfogadásával egyidejűleg nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.

A nevelő-oktató munka ellenőrzésére jogosultak:

  • intézményvezető,
  • igazgatóhelyettesek,
  • munkaközösség-vezetők,
  • munkaközösségek tagjai esetenkénti megbízás alapján vagy egy-egy feladatnál munkamegosztás szerint,
  • felkérés és megbízás alapján szakértők.

Az ellenőrzés formái:

  • óra- és foglalkozáslátogatás,
  • dokumentumelemzés,
  • beszámoltatás,
  • céljellegű vagy tematikus vizsgálat,
  • eredményvizsgálatok, mérések.

A belső ellenőrzés követelményei.

  • Segítse elő az intézmény feladatkörében a nevelés és oktatás minél teljesebb és színvonalasabb megvalósítását.
  • A tantervi követelményeknek, a munkatervnek és a kitűzött feladatoknak megfelelően kérje számon a teljesítést a pedagógusoktól.
  • Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben figyelmeztessen az intézmény működésében felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra.
  • Segítse a vezetői intézkedések végrehajtását.
  • Segítse az iskolai munka hatékonyságának megítélését, és mutasson rá a fejlesztés lehetséges útjaira.

Az ellenőrzés tapasztalatai.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az ellenőrzés tapasztalatairól a tanév értékelésekor az igazgató beszámol a nevelőtestület előtt.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei.

Az intézmény nevelőtestülete.

A nevelőtestület (Nkt. 70. §) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő - oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása.



A nevelőtestület értekezletei, határozatképessége, a feladatkörébe tartozó ügyek átruházása.

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni:

  • az intézményvezető,
  • a nevelőtestület egy harmadának,
  • az iskolai szülői választmány, szülői közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére.

A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni.

Nevelőtestületi értekezletet kell tartani (döntési jog gyakorlásakor):

  • a pedagógiai program és módosításának elfogadásakor,
  • a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor,
  • a házirend elfogadására,
  • a tanévnyitás előkészítésére, az éves munkaterv elfogadására,
  • a féléves munka értékelésére,
  • a tanév pedagógiai munkájának értékelésére,
  • a továbbképzési program elfogadásakor,
  • a testület képviseletében eljáró pedagógusok megválasztásakor,
  • az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításakor.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos, valamennyi kérdésben.

Ki kell kérni a tantestület véleményét:

  • a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
  • a pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,
  • az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,
  • külön jogszabályban megfogalmazott ügyekben.

A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.

A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. Érvényes a nevelőtestület határozata akkor, ha azt a jelenlévők legalább 50% + 1 fő elfogadta. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben a nevelőtestület általános átruházási jogával nem él. A feladatok ellátásával megbízottak a nevelőtestületi értekezleten érdemi beszámolót adnak végzett munkájukról, a beszámolót a nevelőtestület joga elfogadni.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A szakmai és szervezeti munkaközösségek, tevékenységeik.

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

  • alsós munkaközösség,
  • testnevelés munkaközösség,
  • humán munkaközösség,
  • matematika- természettudományi munkaközösség,
  • idegen nyelvi munkaközösség,
  • osztályfőnöki munkaközösség,
  • napközis munkaközösség,
  • gyógypedagógiai munkaközösség.

A munkaközösség azonos nevelési, képzési feladatot ellátó, illetve azonos tárgyat, tantárgycsoportot tanító - legalább öt - pedagógus közössége. (Nkt. 71.§)

A munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok értékelő, minősítési eljárásában.

Feladatai:

  • az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalának, minőségének emelése,
  • módszertani eljárások tökéletesítése,
  • együttműködés különböző szakmai munkaközösségekkel,
  • a területére vonatkozó helyi tanterv elkészítése, folyamatos korrigálása,
  • a nevelési eredmények, a tantárgy, a tantárgycsoportos oktatás hatékonyságának növelése,
  • eredménymérések készítése, elemzése,
  • az osztályozó- és javítóvizsga bizottság megalakítása, a vizsgák lebonyolítása,
  • a következő tanévre az eszközlisták elkészítése a szülők, tanulók számára,
  • aktív részvétel az iskolai munkaterv előkészítésében a munkaközösség szakterületére vonatkozóan.

Döntési joga van saját területén:

  • működési rendjéről és munkaprogramjáról,
  • szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,
  • az iskolai tanulmányi versenyek programjának kialakításában.

Véleményezési jogot gyakorol:

  • a nevelő-oktató munka eredményessége tekintetében a szakterületén,
  • a pedagógiai program elfogadásakor,
  • taneszközök, tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásakor,
  • továbbképzési program elfogadásakor,
  • a tanulmányi időben tett vizsgák részeinek és feladatainak meghatározásához,
  • a munkaközösség tagjainak különböző feladatokkal való megbízásában,
  • a tantárgyfelosztás elfogadásakor.

Javaslatot tehet a munkaközösség vezetője személyére és a területét érintő valamennyi kérdésben. A munkaközösség-vezető megbízása - legfeljebb öt évre - az igazgató jogköre. A munkaközösségek saját programjuk szerint üléseznek. A munkaközösség-vezető szervezi, irányítja és koordinálja a munkaközösség tevékenységét.

Feladatai:

  • javaslatot tehet az iskolai éves munkatervbe,
  • a munkaközösségi program és beszámoló összeállítása a pedagógiai program és az iskolai munkaterv alapján,
  • a tanmenetek ellenőrzése, elemzése,
  • a munkaközösségen belüli munkamegosztás megszervezése,
  • a tantárgyfelosztás előkészítése,
  • a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos tennivalók koordinálása,
  • a munkaközösség tagjainak látogatása,
  • az iskola vezetőinek és a munkaközösség tagjainak kölcsönös informálása.

Döntési joga van:

  • a területéhez tartozó tantárgyi programok és a tanórán kívüli programok jóváhagyásában,
  • más munkaközösségekkel, külső szervezetekkel való kapcsolattartás módjában,
  • saját területükön folytatott kísérletek, kutatások megindításában.

Véleményezési jogkörrel rendelkezik:

  • a munkaközösség tagjainak értékelésében,
  • a pedagógus-álláshelyre benyújtott pályázatok elbírálásában,
  • a szakterületük fejlesztésében, taneszközök beszerzésében.

Javaslatot tehet:

  • az iskolai éves munkaterv tartalmára,
  • a munkaközösséget érintő valamennyi kérdésben,
  • a munkaközösség tagjainak kitüntetésére és jutalmazására.


A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje.

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek az iskolai munkatervben szereplő feladatokat - azok aktualitásának megfelelően - előre egyeztetett időpontban beszélik meg.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje.

Az alkalmazotti közösség.

Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az intézményvezető - a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével - tart kapcsolatot az iskolai közösségekkel:

  • szakmai és szervezeti munkaközösségek,
  • szülői munkaközösség,
  • diákönkormányzat,
  • osztályközösségek.


Az osztályközösségek.

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja.

Döntési jogkörébe tartoznak:

  • küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,
  • döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök Az osztályfőnököt - az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva - az intézményvezető bízza meg elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

  • az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire,
  • együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását,
  • segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját,
  • kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével,
  • figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,
  • minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti,
  • nyilvántartja a tanulók hiányzásait,
  • szülői értekezletet tart,
  • ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslap megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása,
  • segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát,
  • kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelősével,
  • tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,
  • javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,
  • részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását,
  • órát látogat az osztályban.


A diákönkormányzat.

A DÖK a diákok munkáját segítő pedagóguson (DMS - tanár) keresztül tart kapcsolatot az iskola vezetőivel. A DMS - tanár negyedévente tájékoztatja az igazgatót a DÖK munkájáról. Az egyes programok, feladatok előtt az illetékes igazgatóhelyettessel egyeztet.

A DÖK működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja:

  • DMS - tanár megbízása az igazgató hatáskörébe tartozik,
  • a gazdasági vezető megbízását a DÖK vezetősége adja,
  • az ülésekhez tanterem,
  • az iskola fénymásolójának, számítógépének használata,
  • az iskola stúdiójának használata,
  • programjaihoz használhatja az iskola tantermeit, tornatermét, udvarát,
  • anyagi támogatást az iskola a lehetősége szerint.

A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt kikéri a nevelőtestület véleményét. Munkatervének jóváhagyását a DMS - tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A Nkt. 48. § EMMI 120. § vonatkozó bekezdéseiben, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben a DÖK véleményének megszerzéséről az intézményvezető gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az intézményvezető a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a DÖK képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A DÖK jogait a nevelőtestületi értekezleten a DMS - tanárok képviselik. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a DÖK - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. A DÖK működése külön szabályzatban rögzített (DÖK-SZMSZ).



Diáksport Egyesület.

Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások megtartása mellett a Harkányi Diáksport Egyesület (DSE) működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy a sportudvar, a tornaterem és a táncterem - testnevelő tanár vagy szakedző felügyelete mellett, a tanulók rendelkezésére álljon. A testnevelés munkaközösség tagjai szakmai munkájukkal segítik a HDSE munkáját. Az iskolában működő Diáksport Egyesülettel való kapcsolattartást együttműködési megállapodás rögzíti, melyet minden tanév elején felül kell vizsgálni, és az igényekhez képest megfelelően módosítani szükséges. A tanulók érdeklődésüknek megfelelően vehetik igénybe a sportköri foglalkozásokat.



A szülői munkaközösség.

A Köznevelési törvény 73.§ -a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői közösség számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. A szülői közösséget az igazgató az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A további üléseket a választmány elnöke hívja össze. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői közösség vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.



Szülői közösségekkel a kapcsolattartás formái:

  • nyílt napok,
  • fogadóórák,
  • szülői értekezletek,
  • az óvodás szülőknek ismertető az iskoláról.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A külső kapcsolatok rendje.

Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja.

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint a nevelő - oktató munka képviselői, rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival.

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.

Az iskola rendszeres kapcsolatot tart:

  • a fenntartóval,
  • működtetővel,
  • más közoktatási intézményekkel és magániskolákkal,
  • a határon túli testvériskolákkal
  • az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával,
  • az iskola körzetéhez tartozó óvodákkal,
  • sportegyesületekkel,
  • a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,
  • megyei pedagógiai intézettel,
  • megyei pedagógiai szakszolgálattal,
  • gyermekjóléti szolgálatokkal,
  • szakmai háttérintézményekkel,
  • kulturális és közművelődési intézményekkel,
  • munkaügyi központtal,
  • civil szervezetekkel,
  • médiával,
  • patronáló cégekkel, személyekkel,
  • a településen működő történelmi egyházakkal.


Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel.

Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. A szervezettel a feladat ellátása érdekében a hatályos jogszabályoknak megfelelő szerződést köt.

A kapcsolattartást az iskola intézményvezetője biztosítja az intézményvezető-helyettes közreműködésével, az iskolaorvossal és az iskolai védőnőkkel.

Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere.

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával és munkatervben rögzíti.



Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézménnyel.

A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési - oktatási intézmény partnerintézményei.

A kapcsolattartás módja:

  • informális megbeszélés, megegyezés szerint,
  • az intézmény munkatervében rögzítettek alapján.

A pedagógiai szakszolgálatokkal való együttműködés területei: Nkt. 18.§

  • a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység,nevelési tanácsadás,
  • logopédiai ellátás,
  • a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
  • iskolapszichológiai ellátás,
  • gyógytestnevelés,
  • kiemelten tehetséges tanulók gondozása.

A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény - az említett tanulók nevelését-oktatását végző pedagógusai révén - folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal.

A pedagógiai szakmai szolgálatokkal való együttműködés területei: Nkt. 19.§

  • a pedagógiai tájékoztatás,
  • a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,
  • a tanulmányi, sport és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,
  • tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat.

A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző - a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett - programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógia szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg.

A kapcsolattartás főbb formái:

  • az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken;
  • a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére;
  • vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógia szakszolgálatokkal;
  • évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról;
  • esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógusok és fejlesztőpedagógusok bevonásával.

Iskolapszichológusi ellátást a Nevelési Tanácsadó biztosít. A kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelős . az osztályfőnökök, az igazgatóhelyettesek és az igazgató feladata.



Kapcsolat az Intézményi Tanáccsal.

A 2013. évi CXXXVII törvénymódosítás hatályba lépésével létrejöttek az intézményi tanácsok. A törvénymódosítás 5. paragrafusa tartalmazza az intézményi tanács megalakulását, működését és jogosultságát. Az intézményi tanács 9 főből áll: 3-3-3 főt az önkormányzat, a szülői szervezet és az iskola delegált az intézményi tanácsba.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





Működési szabályok.

Az intézmény működési rendje.

A működés rendje, nyitva tartás.

Az iskola székhelye szorgalmi időben munkanapokon reggel 7. 00 órától 19. 00 óráig van nyitva. Az iskolát szombaton és vasárnap, valamint munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartás rendjétől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

A tanítás kezdete 8. 00 óra. A tanítási órák 45 percesek. A szünetek idejét, a csengetés rendjét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg.

A nevelés-oktatás órarendnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban az alábbiak szerint történik:

  • a napi tanítási idő 8.00 órától az órarendnek megfelelő befejezés szerint alakul,
  • indokolt esetben az igazgató rövidített órákat rendelhet el, ezzel együtt az óraközi szünetek is rövidíthetők.
  • a fenti kezdéstől eltérő (korábbi) kezdésű órák tartása csak az SZMK és a DÖK véleményének kikérés után legfeljebb 7.15 órai kezdéssel szülői egyetértő nyilatkozat mellett lehetséges, a pontos óra-, illetve foglalkozáskezdés elvárásával,
  • a nem az iskola által szervezett órák, foglalkozások iskolában történő megtartása vagy esetleges elmaradása, erről az érintettek tájékoztatása az órát, foglalkozást tartó felelőssége, ennek jelzése, egyeztetése elvárás.

Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a felsős osztályfőnöki- és az alsós munkaközösség-vezető a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus, felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az iskolában a tanulók foglalkoztatása 16 óráig tart. Felügyeletet 17 óráig biztosítunk részükre. Az AMI intézményegység tantárgyfelosztását és órarendjét figyelembe véve a foglalkozások 20 óráig tarthatnak. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját.

Ügyeleti rend: alsó tagozaton a folyosókon 7.15-től 7. 45-ig, felső tagozaton 7. 15-től 7. 55-ig, valamint az óraközi szünetekben, az óra utáni szünetekben, az udvaron és a napközi ideje alatt. Az étkeztetés ideje alatt is biztosítjuk a felügyeletet. A tanuló tanítási idő alatt csak a szülő írásos kérelmével vagy ennek hiányában az osztályfőnöke, napközis nevelője, ezek helyettese, távolléte esetében az intézményvezető vagy az igazgatóhelyettesek engedélyével hagyhatja el az iskolát. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben, ezt jelenléti íven vezetjük. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató a fenntartóval egyeztetve tanévenként határozza meg.



A vezetők benntartózkodása.

Az iskola nyitva tartási idején belül 7. 30 óra és délután 17. 00 óra között az intézményvezető és helyettesei közül, legalább egy vezetőnek, illetve a vezetők helyettesítési rendje szerinti megbízottnak kell az iskolában tartózkodnia.

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott személy jogosult, és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 17. 00 óra után távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető és az igazgatóhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével lehet. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit - a diákönkormányzatot segítő tanár az intézményvezetővel történő egyeztetés után - szabadon használhatja.



Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások.

A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 62. §-a rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra.

A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát kötött munkaidőben az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában, neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben, tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat. A pedagógusok munkaidejének a beosztását a 326/2013 (VIII. 30.) Kormányrendelet 17§ (1) (2) bekezdése tartalmazza.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkatervek, iskolai körözvények és a közzétett heti programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető engedélyezi.

A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat elvégzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésre pontosan kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon lehetőség szerint az első tanítási óra megkezdése előtt, 7. 30-ig jelezni kell az intézményben tartózkodó vezetőnek.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...




A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendje.

Az intézményben a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendjét az igazgató állapítja meg.

Beosztás: iskolatitkár.

  • Munkaideje: heti 40 óra, hétfőtől péntekig 7.30-16.00 óra között.

Beosztás: pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, rendszergazda, könyvtáros

  • Munkaideje: heti 40 óra.


Az intézmény működését segítő alkalmazottak munkarendje.

Az intézmény működését segítő dolgozók munkarendjét a működtető önkormányzat határozza meg. Munkarendjük kapcsolódik az iskolai munkarendhez az alábbiak szerint:

Az osztott munkaidőben dolgozók munkarendje:

Beosztás: takarító

  • Munkaideje: heti 40 óra.
  • Délelőtt 7. 30 - 16. 00 óra között.
  • Délután 12. 00 – 20. 00 óra között.

Beosztás: fűtő-karbantartó.

  • Munkaideje: heti 40 óra.
  • Fűtési idényben: 6. 00 – 14. 30 óra között.
  • Egyébként 6. 30 -15. 00 óra között.
  • Valamennyi munkarend magában foglal 30 perces (ebéd) szünetet.
  • Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...





Gyermekek, tanulók benntartózkodásának rendje.

Az intézményben a tanítási napokon a tanulók nevelői vagy pedagógiai asszisztensi felügyelet mellett 07.15 órától 17.00 óráig tartózkodhatnak az intézményben. A művészeti iskola tanulói órarendjüknek megfelelően tartózkodnak az intézményben Korábbi érkezést, illetve későbbi távozást az igazgatóság engedélyezhet, s előrejelzés esetén, szükség szerint gondoskodik a megfelelő felügyelet biztosításáról. A szülő kérésére az igazgató engedélyezheti, hogy a tanulók 16 óra előtt távozhatnak az iskolából. A bejáró tanulók-a szülői kérelmet figyelembe véve-az autóbuszok indulásához igazodva hagyhatják el az iskolát.

Minden tanuló köteles a tanítás kezdete előtt 15 perccel az iskolába megérkezni, és az osztályteremben, szakteremben, illetve előtte felszereléssel tartózkodni.



Az intézmény nyitva tartása, belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel.

A gyermekek, tanulók hivatalos gondviselői, vagy a gondviselő írásban megbízott, a gyermekért felelős pedagógussal egyeztetett felhatalmazottja a gyermekkel kapcsolatos ügyekben és tennivalók miatt - iskolai programok, rendezvények, ünnepélyek, fogadóórák, szülői értekezletek - külön eljárás nélkül az intézmény területére léphet. Külön eljárás nélkül léphet az intézmény területére a fenntartó és a működtető képviselője. Más személy kizárólag az igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján léphet az intézmény területére. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.



Tájékoztatás az iskolai alapdokumentumokról.

Az iskolai alapdokumentumok közül nyilvánosak a következők:

  • Pedagógiai program.
  • Szervezeti és működési szabályzat.
  • Házirend.

A nyilvánosság színterei:

  • Nyomtatásban: igazgatói iroda, igazgatóhelyettesi iroda, könyvtár.
  • Az iskola honlapján.

A Pedagógiai programról az intézményvezetőtől és az igazgatóhelyettesektől lehet tájékoztatást kérni előre egyeztetett időpontban.



Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az intézmény éves naptári munkaterve határozza meg a felelősök megnevezésével.

Rendszeres megemlékezések és a hagyományápolás formái:

  • tanévnyitó és tanévzáró ünnepély,
  • megemlékezés október 6.
  • megemlékezés október 23.
  • megemlékezés március 15.
  • megemlékezés a holokauszt áldozatairól,
  • megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól,
  • a magyar kultúra napja,
  • farsangi mulatságok,
  • 8. évfolyam búcsúztató,
  • ballagás,
  • táborok szervezése,
  • Kitaibel - nap,
  • Területi vers- és mesemondó verseny,
  • gyermeknap és sportnap,
  • Halloween napok,
  • Napsugaras ősz,
  • Márton-napi projekthét,
  • Adventi vásár.
  • Nemzeti összetartozás napja.
  • az éves munkatervben tervezett projektnapok és sportprogramok.

Az iskolai munkaközösségek feladata a hagyományok ápolása és őrzése. Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az intézmény minden tagjának joga és kötelessége.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.

Az intézményi orvosi ellátást biztosító orvos vagy a védőnő előzetesen tájékoztatja az intézmény vezetését és az érintett osztályfőnököket tervezett munkájáról (oltások, vizsgálatok). A vizsgálatokról és a kezelésekről a szülőket előzetesen tájékoztatni kell. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a május végéig történő szűrővizsgálatok eredményét figyelembe véve szakorvosi vizsgálatra, illetve gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja a tanulókat. A gyógytestnevelési foglalkozásokat az órarendben rögzítjük. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.



Intézményi védő-óvó előírások.

Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek az intézményben tartózkodókra vonatkoznak.

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanévben tűz-, baleset-, munkavédelmi oktatást tart a fenntartó megbízottja. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. Évente két alkalommal munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi szemlét kell tartani.

Az iskola pedagógusaira vonatkozó általános baleset-megelőzési feladatok:

  • Ismerje és tartsa be az intézmény munkavédelmi szabályzatában előírt szabályokat, utasításokat.
  • A nevelői ügyeletet pontosan, lelkiismeretesen lássa el.
  • Minden tantárgy keretében tanítania kell azokat az ismereteket, rendszabályokat, viselkedési formákat, amelyek a témából a tananyaghoz kapcsolhatók. Be kell építenie az iskola helyi tantervébe, a tanítandó tananyagba mindazt, amit a NAT a balesetek megelőzésével kapcsolatosan tartalmaz.
  • Minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve iskolán kívüli program előtt a tanulókat ki kell oktatnia a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, valamint az iskolán kívüli közlekedés szabályaira.
  • Tudatosítania kell a tanulókkal a balesetek megelőzésével kapcsolatos kötelességeiket, teendőiket.A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.A balesetek megelőzése miatt az észlelt hibákat, hiányosságokat az iskola igazgatóhelyettese felé jelezni kell.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok.

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során - koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten - felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. Az oktatás megtartását az osztálynaplóban rögzíti, és az előre elkészített jelenléti íven a tanulók aláírásukkal igazolják.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, technika, testnevelés. Az oktatást a tanév első óráján az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az oktatáson jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.).

Az iskola épületében és udvarán felügyelet nélkül gyerekek nem tartózkodhatnak. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. A padok, kültéri játékok, kézilabdakapuk rögzítéséről, a fából készült berendezések szálkamentesítéséről gondoskodni kell. A szaktantermekben nem tárolhatók veszélyes anyagok, ilyenek csak a szertárban találhatóak megfelelően felcímkézve. A szertárakban tanulók nem tartózkodhatnak. A tisztítószerek tárolása zárt, tanulók által nem hozzáférhető helyen történik. A gyors és könnyen elérhető elsősegélynyújtás érdekében 4 db felszerelt elsősegélynyújtó láda található az intézményben (titkárság, igazgatóhelyettesi iroda, tanári, testnevelő tanári,). A hirdetőkön, nyilvános helyen a segélyhívó számok megtalálhatóak.

Minden dolgozó kötelessége, hogy balesetveszélyes helyzet észlelésekor azonnal jelentést tegyen az iskolavezetés bármely tagjának, aki azonnal intézkedik a balesetveszély elhárításáról. Ha mégis baleset történik, a nevelő tájékoztatja az iskola vezetésének elérhető tagját, illetve a tanuló szülőjét, gondviselőjét. A baleset súlyosságától függően járunk el: értesítjük a mentőket, baleseti sebészetre, orvosi ügyeletre kísérjük a tanulót. A balesetet követően ki kell tölteni elektronikus úton a baleseti jegyzőkönyvet, amit iktatni, majd továbbítani kell a fenntartóhoz. A tanulóbalesetek bejelentése a pedagógusok számára kötelező a balesetvédelmi felelős felé a balesetet követően, de legkésőbb az azt követő napon.

További szabályozás az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról168-169.§-a szerint.



Teendők rendkívüli események esetére.

Rendkívüli esemény minden olyan történés, amelynek eredményeként a feladatellátás szabályozott és szervezett formája az intézmény székhelyén vagy valamely telephelyén nem tartható fenn. Rendkívüli eseményt kell megállapítani a rendkívüli esemény bekövetkezésének veszélye esetén is.

Minden olyan esemény rendkívüli esemény, amely a gyerekek és a dolgozók testi épségét veszélyezteti, az aznapra tervezett tevékenységrendszert lehetetlenné teszi, veszélyezteti. A rendkívüli esemény észlelését követően az intézmény minden dolgozójának, tanulójának és az intézménnyel bármilyen más kapcsolatban álló személynek kötelessége jelentenie észlelését az intézmény minden általa elérhető vezetőjével.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. Rendkívüli eseményre kiadott utasításokat az intézmény dolgozói munkaköri leírásukon kívül is fegyelmi és büntetőjogi felelősségük tudatában kötelesek végrehajtani. A rendkívüli esemény jelzése után haladéktalanul ki kell üríteni az épületet a tűzriadó tervnek megfelelően, ha a tervben szereplő útvonalon elháríthatatlan akadály keletkezik, akkor az épületet a legrövidebb úton kell elhagyni.

Bombariadó esetén, ha a bejelentés közvetlenül az iskolába érkezik, abban az esetben az intézmény igazgatója, távolléte esetén a helyettesítési rendnek megfelelően eljáró személy köteles azonnal értesíteni telefonon a rendőrséget (107), majd a lehető legrövidebb időn belül gondoskodni kell az intézmény teljes személyi kiürítéséről, az illetéktelen személyek távoltartásáról, szükség esetén a forgalom eltereléséről is. Az épület kiürítése az iskola tűzriadó tervében rögzítettnek megfelelően történik. A bombariadó elrendelését kezdeményezheti a rendőrség, amennyiben a közveszély okozással való bejelentés, fenyegetés a rendőri szervhez érkezik.



A dohányzás intézményi szabályai.

Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki - az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint - egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szólótörvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény felsős igazgatóhelyettese.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A tanulók ügyeinek intézésével kapcsolatos szabályok.

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás.

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítésről, és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell lefolytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelesség szegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt írásban is és személyes megbeszélés révén is tájékoztatni kell az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. Az elnököt az igazgató bízza meg. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat - mérlegelésük után a szükséges mértékben - a határozati javaslatba beépítik.

A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője /szülei/, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját 5 napon belüli időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési - oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53-60. §- ai az irányadók.



A fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetési eljárás.

20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 53. § (2). A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően írásban valamint személyes találkozó révén értesíti a sértett és az elkövető képviselőit (gondviselők) a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét.

Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. Az egyeztető eljárás időpontját - az érdekeltekkel egyeztetve - az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket.

Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát kijelölheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. A feladat ellátását a megbízott személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hétre felfüggesztheti.

Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás - lehetőség szerint - 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni. A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje.

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján szabályozom:

  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény.
  • A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
  • a tankönyvpiac rendjéről szóló 2012.évi CXXV. törvény , a 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról,
  • 16/2013. (II. 28.) Emmi rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

A tankönyvellátás célja és feladata.

Az intézményi tankönyvellátás rendjét az iskola igazgatója határozza meg a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével. Az iskola igazgatója a vélemények alapján minden év január 25-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt.

Pedagógiai Programunk meghatározza az iskola helyi tantervében az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit. Ennek alapján a szakmai munkaközösségek joga az alkalmazandó tankönyvek, taneszközök kiválasztása, a hivatalos tankönyvjegyzékről. Az iskola köteles 2013-tól az 1. évfolyam számára, azt követően felmenő rendszerben tartós tankönyvet rendelni, a hivatalos tankönyvjegyzék alapján. Nem lehet rendelni a hivatalos tankönyvjegyzékre fel nem vett tankönyvet.

A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Könyvtárellátó) lát el. Könyvtárellátó segítséget nyújt a használt tankönyvek iskoláknak történő forgalmazásában, kölcsönzésében, a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzésében, a külföldi tankönyvek beszerzésében.

Az iskolai tankönyvrendelés rendje.

A tankönyvek megrendelését, a tankönyvrendelés módosítását, a pótrendeléseket a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával kell megküldeni a Könyvtárellátónak, a www.iskola.kello.hu oldalon. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutást.

A Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt – a központ bevonásával – az iskola tankönyvellátása érdekében.

  • a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja,
  • a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15.,
  • a pótrendelés határideje szeptember 5.

A tankönyvhöz való hozzáférés nem függhet a család anyagi, jövedelmi helyzetétől. Iskolánk az állami tankönyvtámogatás és a tankönyvbeszerzés rendszerével biztosítja, hogy a tankönyvvé nyilvánított taneszköz minden tanulónak a rendelkezésére álljon.

A Köznevelési Törvény értelmében a 2013/2014-es tanévben a tankönyvek az 1. évfolyamon térítésmentesen állnak a tanulók rendelkezésére, azt követően felmenő rendszerben.

Iskolánkban a normatív kedvezményre jogosult az a tanuló, aki:

  • Tartósan beteg,
  • a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén , halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
  • három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,
  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

Az igényt az IGÉNYLŐLAP értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni, melyet az iskolában kap kézhez minden tanuló, amit január 10-ig kell visszajuttatni az osztályfőnökökhöz. A szülő, a tanuló a tankönyveket addig nem veheti át, amíg a normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához szükséges okiratokat nem adja le az intézmény titkárságán.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

  • a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)
  • tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)
  • a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;
  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságról szóló határozat.

Ingyenes tankönyvek biztosításának lehetősége az iskolában:

  • tartós tankönyvek könyvtári kölcsönzése,
  • használt tankönyvek biztosítása,

A tankönyvek biztosítási módjáról a nevelőtestület dönt.

Jelenleg a térítésmentes és a normatív támogatáson túli kedvezmények adására nincs más lehetőség.

Az iskola igazgatója a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására saját hatáskörben dönt. A feladatok maradéktalan elvégzéséért – az elszámolást követően – a tankönyvfelelős munkáját külön megállapodás szerinti díjazás illeti meg.

Az iskola a tankönyvellátás megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges helyszínt biztosítja.

Az iskola nyomtatott és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét az adott tanév márciusában.

A tankönyvfelelősök feladatai.

  1. Az Igénylőlap a tanulói tankönyvtámogatáshoz és Igénybejelentő lap nyomtatványok feldolgozása.
  2. A munkaközösségek részvételével a választható tankönyvek listájának összeállítása és ismertetése a szülőkkel.
  3. Az iskola tankönyvek megrendelése a pedagógusok igényeinek megfelelően, tankönyv-visszaigazolások ellenőrzése, eltérés esetén korrigálása.
  4. A kölcsönzéssel biztosított tankönyvek visszavételezése.
  5. A tankönyvek átvétele a Könyvtárellátótól, minőségi, mennyiségi kifogások rendezése.
  6. A tartós tankönyvek nyilvántartásba vétele.
  7. A tankönyvek kiosztása a tanulók között.
  8. A KLIK részére kimutatás készítése az ingyenesen átadott tankönyvekről a normatív elszámoláshoz. (osztály, fő, összeg).
  9. A hiányzó tankönyvek pótlása.
  10. A visszáru rendezése a Könyvtárellátónak.
  11. Elszámolási feladatok elvégzése a Könyvtárellátó felé.
  12. Kapcsolattartás a kiadókkal, Könyvtárellátóval.
  13. Részvétel a helyi tankönyvbemutatók szervezésében.

...Vissza a tartalomjegyzékhez...





A diákigazolvánnyal kapcsolatos szabályok.

Az intézményben a diákigazolványokkal kapcsolatos ügyintézést az iskolatitkár végzi. A 362/2011.(XII.30.) Korm. rendelet szerint a tanuló az okmányirodában fényképe és aláírása rögzítésével igényel NEK azonosítót. Az intézményben jelzi a diákigazolvány igénylési szándékát, és befizeti a diákigazolvány igénylési díjat. Erről az iskolatitkár nyugtát állít ki, és a beszedett pénzt befizeti a KLIK pénztárába. Majd a KIR igénylő felület használatával (Elektronikus diákigazolvány igénylés), a személyi okmányok adatai (KIR Személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszer aktualizálása) és a benyújtott NEK igazolás alapján a diákigazolvány igénylést és a díj befizetésének tényét rögzíti. Továbbítja az elektronikus igénylést és a nyomtatott fedőlapot az Oktatási Hivatal részére. Az igénylő felületen megjelenő számlát kinyomtatja, és továbbítja a KIK - nek. A fedőlapról és a számláról készített másolatot tárolja. A diákigazolvány postán keresztül a tanuló címére érkezik. Az igényelt diákigazolvány kiadásáig a jogosult kérésére a rendelet mellékletében meghatározott igazolást ad ki, mely 60 napig érvényes, és igazolja a diákigazolványra való jogosultságot. Az első osztályos tanulóknak a diákigazolvány igénylése a beiratkozás után történik, így tanévkezdésre az elsős tanulók is rendelkeznek diákigazolvánnyal.



Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete.

Egyéb foglalkozás alatt az Nkt. 95. § (8) bekezdésében foglaltak alapján 2013. szeptember 1-ig tanórán kívüli foglalkozást kell érteni. Azt követően: a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 17. szakasz (2) bekezdésében felsorolt foglalkozások. Egyéb foglalkozást pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat. Nkt. 98. § (1)

Egyéb foglalkozások időkerete.

Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. Nkt. 27.§ (4) Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok Nkt. 6. sz. mellékletében meghatározott időkerete felett. Ha szükséges az alsó tagozaton heti két órára növeljük az egyéni foglalkozások számát osztályonként, különösen, ha van olyan tanuló, aki már kétszer vagy többször ismételt évfolyamot. Az egyéb foglalkozásokról egyéb foglalkozási naplót kell vezetni. EMMI 103. §.

A napközi otthon.

Napközi otthon - a szülők kérésétől függően - minden évfolyamon működhet. Szervezése az igényeket figyelembe véve 1-8. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja az osztályok szerinti működtetés, kivéve a 6-8. évfolyamot, ahol a létszámok alakulása miatt összevonásra lehet szükség. A csoportok számát a fenntartó határozza meg. Az évközi szünetekben, valamint tanítás nélküli munkanapokon, nevelési és tantestületi értekezletek esetében a napközis csoportok összevonhatók, illetve ha a csökkent tanulói létszám ezt indokolja. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik, és 17. 00 óráig tart.

Tanulószoba.

A tanulószoba szervezése az 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt tanítási napokon működik a tanulók órarendjéhez igazodva, az erre a célra kijelölt tanteremben. A tanulók igényük és órarendjük szerint élhetnek a lehetőséggel. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű, halmozottan hátrányos és az egész napos ellátásban részesülő tanulókra.

Szakkörök.

Az azonos érdeklődési körű és kiemelkedő adottságú tanulók részére szervezett tehetséggondozó foglalkozás. A foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. Ezek indításáról és arról, hogy mely foglalkozás legyen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői választmány véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A foglalkozásvezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A szakkör vezetője felelős a működésért. A foglalkozásokon mutatott aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, heti 1-2 alkalommal 45 perces foglalkozás során.

Felzárkóztató foglalkozás.

Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, valamint az alsó tagozaton a tanulók eredményes felkészülését szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító (egy-háromfős) foglalkozás.

Differenciált képességfejlesztő foglalkozások.

  • Korrepetálás: Az átlagosnál lassabban haladó, rendszeresen gyenge teljesítményt nyújtó tanulók fejlesztő foglalkozása.
  • Tehetséggondozó foglalkozások: A tanulmányi, kulturális versenyre, sportvetélkedőre, iskolai rendezvényekre, ünnepségekre, műsorokra, megemlékezésekre való felkészülés.

Az iskolai sportfoglalkozások.

A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét szakköri és tömegsport foglalkozás keretében végezzük. A tanulók részvétele önkéntes. A HDSE tevékenységét saját szabályzata rögzíti és tartalmazza. Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő diáksport egyesület látja el. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás (SNI) A sajátos nevelési igényű tanulók részére gyógypedagógus által tartott foglalkozás a hátrányok enyhítésére a szakvéleményben javasolt képességterületek speciális fejlesztése céljából szervezzük. Az egyéb foglakozások vezetőjét az intézményvezető bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkörök és a sportkörök működéséért. A megtartott foglalkozásokat csoportnaplóban rögzítik, amelyet az igazgató vagy megbízottja ellenőriz. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A városi, területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesítheti a tanítási órákon való részvétel alól. A szakmai munkaközösségek versenyfelelősei a munkaközösség munkájáért felelős vezetővel együttműködve gondoskodnak arról, hogy az országos, körzeti, városi, helyi vagy házi versenyeken győztes, illetve helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje a faliújságon, az iskola honlapján keresztül, valamint az iskolagyűléseken. A kirándulások az iskola éves munkaterve alapján megjelölt időszakban szervezhetők. Ettől való eltérésre csak az intézményvezető adhat engedélyt.

A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki foglalkozási tervben kell rögzíteni.

A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai:

  • a szülőkkel a szülői értekezleten egyeztetni kell a kirándulás szervezési kérdéseit és költségvetését, írásban nyilatkoztatni kell őket a költségvállalásról, lehetőleg költségkímélő megoldást kell választani,
  • a kiránduláshoz a létszámtól függően, 15 tanulónként 1 fő, vízparton 10 tanulónként 1 fő nevelőt kell biztosítani,
  • azt a tanulót, aki nem tud részt venni a kiránduláson, az évfolyam másik osztályában helyezzük el, jelenléte vagy hiányzása figyelemmel követendő, jelölendő.

Az iskola által szervezett táborokban a gyermekcsoportokhoz 15 főként egy nevelő, vízparton 10 főként egy nevelő szükséges, a táborvezető nevelő csoportvezetői feladatot nem teljesít.

Programok, rendezvények az intézményen kívül.

Múzeum, színház, mozi, kiállítás, tárlatlátogatás, sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők a tanulók számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató, vagy igazgatóhelyettes engedélye szükséges. A programról az iskolavezetést előzőleg tájékoztatni köteles a szervező pedagógus, az osztálynaplóban vagy csoportnaplóban bejegyzést készít.

Az iskola tanulói egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az iskolával tanulói jogviszonyban álló gyermekeket érintő programokról - a szorgalmi időn kívül is - az intézményvezetést a szervező pedagógus tájékoztatni köteles.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje.

Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt - az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal - papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni.

A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően:

  • el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,
  • az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány”,
  • az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,
  • a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.



Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje.

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére.

Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

  • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
  • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...





Záró rendelkezések.

A Szervezeti Működési Szabályzat 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 2010. év december hó 21. napján készített SZMSZ. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat, az intézményi tanács véleményének kikérésével, és a német és horvát nemzetiségi önkormányzatok egyetértésével.

Harkány, 2013. március 18.

Kiss József Levente - Igazgató.




Nyilatkozat

A Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Harkány, 2013.március 20.

Hosszúné Dávid Margit - a Szülői Munkaközösség elnöke




Nyilatkozat

A Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Harkány, 2013.március 19.

Vitáriné Keczeli Rozália - a diákönkormányzat vezetője




Nyilatkozat

A Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Harkány, 2013.március 22.

Hazenauerné Staub Erika - a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke




Nyilatkozat

A Horvát Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Harkány, 2013.március 21.

Greges Zsuzsanna - a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

Mellékletek.


...Vissza a tartalomjegyzékhez...